Mikor vhogy nem jön össze, amit az ember szeretne. És még a gyerekei is rátesznek egy (mit egy, húsz!) lapáttal.
Levest és palacsintát terveztem mára. Paleo palacsintát. Próbálok effelé irányulni manapság, sok dolog finom a receptek közül, stb. Na, hát ma nem ment. Kimondottan sz.r, trutyi, undormány cuccot sikerült előállítanom. Sejtem, hogy az lehetett, hogy oliva, vagy dióolaj helyett kókuszolajat tettem a tésztába, sztem attól esett szét. Szóval mérgelődtem, mint állat.
Mindeközben a ki-be ingázó gyerekeim a következőket művelték:
- Arián bekente Bindi haját eperízű fogkrémmel, hajzselének használva azt
- épphogy odaugrottam, mikor apja elektromos borotvájával meg is akarta nyírni Bindi haját
- Bindi becsempészett egy csomag vaníliás pudingport és egy csomag kakukkfüvet a kamrából a szobába, mert baromi rafkós ám és elneszel úgy, hogy nem veszem észre, pedig általában lesben vagyok. Kiszórta a szónyegre, a fotelre, undorítóóóó!
- Bindi szétszórta bent a doboz játékot, mire mérges lettem, leszidtam, erre kirohant a konyhába és a konyhai összes játékát is szétdobálta
- majd nagy nehezen elaltattam Bindit, Arián addig hangoskodott, míg felébresztette, mert hisztizik, hogy ő nem alszik, úgyhogy most itt állok két rosszcsont, fáradt gyerekkel.
- Ja, és Bindinek ma sikerült az ágyát összepisilni, holott hetek óta pelus nélkül alszik nappal.
Tudom, hogy unatkoznak, de valakinek a rohadt kaját is elő kell állítani, és addig sokszor le tudom őket kötni, máskor meg nem. És ez is benne van a pakliban.
Arián amúgy már nem lázas, éjjel már nem adtam neki a 38 fokra gyógyszert, és le is ment a láza, azóta is láztalan. Azért aggódtam ám. Bár, meg kell hagyni, amíg lázas volt, olyan jó gyerek volt. Hihi :).
Szóval, a hócipőm tele, vannak olyan napok, mikor totál pancsernak érzem magam, elgondolkodom, hogy nem inkább az irodában kéne-e dolgoznom. Bár, nem. Mert itthon csak néha vannak ilyen napok, ott meg, ahogy alakulnak az események, egyre inkább megy el a kedvem, mert azt látom, hogy sok jóra nem számíthatok. Még azoktól sem, akiktől gondoltam :(. De, addig még van egy év, próbálom magam nem idegesíteni. Csak néha nehéz, mikor hallom a történéseket.
Bindi haja. Mögötte meg az undorító fotel, amit nem elég, hogy ki kellett porszívóznom, még sikálhatok is, hogy kimenjen a folt.
2008. december 6-án megszületett életünk csodája, kisfiunk, Arián. Személyében egy csodaszép, vidám, mosolygós, okos kisfiút kaptunk, és a mai napig alig hisszük el, milyen szerencsések vagyunk. 2011. június 14-én pedig megélhettük életünk második csodáját, mikor megszületett kislányunk, Bindia Hajnalka. Mostmár ketten lesznek főszereplői a történéseknek. A napok, évek eseményeit írom itt le, hogy később akár ők is olvashassák ezeket, az akkor már emlékeket.
Friday, August 2, 2013
Thursday, August 1, 2013
Ariánka nyári szünete nem túl jól indul.
Úgy sajnálom kis Mukimat. Pénteken volt utoljára ovi, indult a nyári szünet. Erre lebetegszik. Kedden még csodaszépen végigcsinálta du. 5-től 6-ig a fociedzést, aztán míg futópályán voltunk, mondta, hogy fázik. Hazafelé hátranyúltam vezetés közben, megfogtam a kis lábát, egyből éreztem, hogy meleg. Lázaskodik. Elvittem másnap orvoshoz. Se torok, se fül, se tüdő, stb. Elkapott vmi mostani vírust, ami 3-4 napi lázzal jár, azt csillapítsam neki, igyon sokat, pihenjen. Ma szinte egész nap melegebb volt a kelleténél, de nem nyomhatok bele folyamatosan gyógyszert. Most este még 38 volt a láza, erre nem adtam gyógyszert, mert már kapott vagy 5-6 adagot, mióta lázas. Éjjel nézegetem, és ha feljebb megy, kap gyógyszert. A vizes hűtést nem csípi, de azért bevetettem azt is. Azért olyan kis elesett a drágám, látszik a kis szemén is. Ő még sosem volt 1 napnál tovább lázas. Ahelyett, hogy nagyokat menetelnénk. De remélhetőleg hétvégén rendbejön és indulhatnak a kis kirándulások. Édes drága életem.
Subscribe to:
Posts (Atom)