Szép kis karácsonyunk volt. 24-én egész nap a konyhában sütöttem-főztem, fincsi vacsi lett a vége, volt káposzta, szilvával töltött csirkehús, kétféle süti, mindenkinek ízlett minden. Hogy tudjak rendben tevékenykedni, Ajay elvitte Mukikát nézelődni, vásárolgattak. Aztán Mukika ment Anyáékhoz felügyeletre, Ajay meg jött haza fát dísziteni. Jöttek Anyáék Mukival, felöltöztettük őt is csinosan, aztán bemutattuk neki a fát. Először csak nézte, mutogatott, aztán később már tapizta a díszeket is, így el kellett barikádoznunk a fát a dohányzóasztallal. Kapott Muki egy nagy Micimackót, ment a nagy ölelgetés, és unokahúgomtól kapott a héten egy Tigris figurát, azt is nagyon szeretgette a fa alatt :). Játszott a kis játékaival, bontogatott, már egész ügyesen tépi a csomagolópapírt, mindennek örült, nagy öröm adni neki, annyira értékeli.
Aztán mi is bontogattunk, mindenki örvendezett mindennek. Közben apóspajtiék élőben nézték az eseményeket, beállítottuk a webkamerát, így ők is kvázi "itt voltak" velünk.
Tegnap nagy pihit nyomtunk, itthon voltunk, Ajay és Ariánka sokat játszottak, délután aludtak egy nagyot, addig én filmet néztem. Twilight-ot, már rég láttam :).
Ma délután elmentünk sétálni a Városligetbe, aztán eszembe jutott, hogy megnézhetnénk a reneszánsz festők kiállítást, mondták, hogy este 7-ig lehet bemenni, így volt időnk bőven. Muki is jött velünk, ma túlesett első múzeumi látogatásán. Annyira tündér volt már megint. Először nézegette a festményeket, meg persze az embereket, utána már csak az embereket, de ha mutattam neki egy-egy festményt, figyelt. Aztán egyszercsak elkezdett hangoskodni, de viccesen, kiabálgatott, egyik teremőr bácsi mosolygott is, hogy milyen hangos a tetszésnyilvánítása :). Kíváncsi vagyok, szeretni fogja-e annyira a festményeket, ha negy lesz, mint én. Aggódtam, nehogy gond legyen, hogy ilyen kicsi gyereket hozunk be, de végülis nem volt. Több látogató meg teremőr is leállt barátkozni Mukival, Ajayval felváltva versenyeztünk, hogy ki vigye, olyan jó vele menni bárhova, mindig kedves, mindenkire mosolyog, integet, bár ezt akkor, ha már arrébb mentünk az illetőtől :). Dícsérgették, hogy milyen szép kisfiú, volt, aki egyből gyönyörűnek titulálta, mi ilyenkor szerényen mosolygunk, pedig hogy odavagyunk. :))) Szóval, a lényeg, hogy Arián megint igazolta, hogy tul.képpen bárhova el lehet vele menni, jól viselkedik, nem balhézik, nem hisztizik, (ja, kivéve persze az öltözést), jó kisfiú. Az, hogy általánosságban eleven gyerek, semmit nem változtat ezen :).
Este ment megint a nagy duhaj apával, sokat játszottak, nagy sikítások, kacagások, egyszercsak jött hozzám Muki, kéredzkedett fel, tudtam, hogy álmos, elég hamar el is tudtam ringatni.
Ja, még egy vicces dolog. Teszem tisztába a múzeumban, leveszem a pelust, erre jól lepisilt a hasamon, felkiáltok, hogy húúúúú, és fogta magát és hangosan kikacagott, azt hittem, megzabálom :)))))).
In English:
We spent Christmas Eve nice peacefully. My parents came over, before this Arian was with them so Ajay and me could decorate the tree. My parents in-law were also kind of with us since they were watching our Christmas preparations on webcam, it was really nice. Arian liked all the gifts he received, especially the plush figures, Winnie-the-Pooh and Tigger. We ate nice dinner, I made 2 dish and 2 types of cake.
Ajay and me went for a Renaissance painters exhibition in Budapest, we took Arian also with us. He was behaving really decent, first wathing the paintings then smiling and playing around in his Papa's or my arms. Many people came to us again saying how cute and handsome he is and he was again very friendly with anyone around.
2008. december 6-án megszületett életünk csodája, kisfiunk, Arián. Személyében egy csodaszép, vidám, mosolygós, okos kisfiút kaptunk, és a mai napig alig hisszük el, milyen szerencsések vagyunk. 2011. június 14-én pedig megélhettük életünk második csodáját, mikor megszületett kislányunk, Bindia Hajnalka. Mostmár ketten lesznek főszereplői a történéseknek. A napok, évek eseményeit írom itt le, hogy később akár ők is olvashassák ezeket, az akkor már emlékeket.
Sunday, December 27, 2009
Thursday, December 24, 2009
Boldog Karácsonyt Mindenkinek! / Merry Christmas
Katt a Play gombra! / Click on Play button
![]() |
| Make a Smilebox greeting |
Wednesday, December 23, 2009
Kacaj / Laughing
Muki egyszercsak elkezdett nevetgélni Maminak evés közben, aki elejtette a hajcsatot, hót cuki volt. Mami ezután még többször elejtette :))).
Hóember, volume 2./ Snowman 2.
Hóember / Snowman
Azt hiszem, igen klassz hóembert gyúrtunk ma Apával, sok munkánk is volt benne :). Ariánt utána kivittük, bemutatni az új kertlakónak, volt nagy rácsodálkozás, tapizás, persze, a gombjait egyből leseperte róla Mukikám. Egy idő után lerázta a kesztyűjét és megint nagyon csodálkozva vette tudomásul, hogy egy a fehér micsoda ez milyen hideg :)))).
Tegnap eléggé fejre esett Muki. Egy másodperc és puff, már nem volt előttem, le a kanapéról. Vittem is ügyeletre, megröntgenezték, szerencsére, semmi baj, az ijedtség nagyobb volt. De egyszerűen nem tudom ezt megszokni, szegénykémmel nyargalok mindig az ügyeletre. Lehet, hogy egy második gyereknél már nem leszek ilyen ijedős, nem tudom.
De azért az még szót érdemel, hogy az ügyeletes cuki doktor azzal kezdte, hogy vegyem ki Arián nyakából a borostyánláncot, hogy tehetek egy ilyen korú gyerek nyakába ilyet, megfulladhat éjjel álmában és amúgy is balesetveszélyes. Mondjuk, ezt pont ilyen korú gyerekeknek gyártják, tekintve, hogy fogzásra készült. De azért kivettem. Aztán látta, hogy voltunk már bent a gyerekkel ilyen házi baleset miatt, meg is jegyezte, mondtam, igen, ilyen anyuka vagyok, hogy inkább behozom feleslegesen, mint, hogy baja legyen, izgulok mindig. Nem izgulni kell, anyuka, azt mondja, hanem vigyázni. Hú, milyen jótanács! Na, ezzel azért kicsit kiverte nálam a biztosítékot. Kullogtam haza nagy szomorúan, hogy szegény gyerekem, milyen anyát kapott ki a kalapból, hogy mindig baja van. Meg tudom magamnak magyarázni, hogy nem így van, de akkor is mindig kiakadok az ilyesmin.

Tegnap eléggé fejre esett Muki. Egy másodperc és puff, már nem volt előttem, le a kanapéról. Vittem is ügyeletre, megröntgenezték, szerencsére, semmi baj, az ijedtség nagyobb volt. De egyszerűen nem tudom ezt megszokni, szegénykémmel nyargalok mindig az ügyeletre. Lehet, hogy egy második gyereknél már nem leszek ilyen ijedős, nem tudom.
De azért az még szót érdemel, hogy az ügyeletes cuki doktor azzal kezdte, hogy vegyem ki Arián nyakából a borostyánláncot, hogy tehetek egy ilyen korú gyerek nyakába ilyet, megfulladhat éjjel álmában és amúgy is balesetveszélyes. Mondjuk, ezt pont ilyen korú gyerekeknek gyártják, tekintve, hogy fogzásra készült. De azért kivettem. Aztán látta, hogy voltunk már bent a gyerekkel ilyen házi baleset miatt, meg is jegyezte, mondtam, igen, ilyen anyuka vagyok, hogy inkább behozom feleslegesen, mint, hogy baja legyen, izgulok mindig. Nem izgulni kell, anyuka, azt mondja, hanem vigyázni. Hú, milyen jótanács! Na, ezzel azért kicsit kiverte nálam a biztosítékot. Kullogtam haza nagy szomorúan, hogy szegény gyerekem, milyen anyát kapott ki a kalapból, hogy mindig baja van. Meg tudom magamnak magyarázni, hogy nem így van, de akkor is mindig kiakadok az ilyesmin.
Monday, December 21, 2009
Szánkó / Snow fun
Mit össze mászkáltam, hogy kapjunk karfás szánkót. Megrendelték nekünk végül egy kis csepeli bababoltban, nem volt éppen olcsó. Mami vette meg végül hivatalosan, mert azt mondja, már mindent megveszünk Ariánnak, ezt ő szeretné végre :). Naaaaa jó :)). Ma eljutottunk odáig, hogy tényleg nekivágjunk szánkózni. Háááát. Muki nem annyira rajongott a dologért. Szegényt már megint beöltöztettem ugyebár michelin babának, de hát annyira hideg volt/van, én meg parázok a hidegtől, és utálom is, nem akarom, hogy a gyerekemnek akár a kisujja is fázzon, így kapott rucit rendesen a lelkem. Túl szabadon mozogni nem tudott, de azért sztem annyira nem merevítettem le, hogy csak feküdjön a szánkón és az eget nézze??? Persze, ha egy-egy kutya ugatott, vagy autó jött, akkor aztán ment a csüccs, akkor fel tudott ülni. Ha helyezgettük ide-oda, hogy mégiscsak valami szánkós pozit vegyen fel, akkor ment a hiszti, így elmentünk az utca végéig, (max. 1.5 km-es táv) és visszafele Apuka cipelte Mukit, Anyuka húzta a szánkót. Következőleg kevesebb ruhával és több takaróval próbálkozunk. Hátha. De azért vicces volt, hogy napok óta készülünk, Arián meg uncsizik. Persze, hideg is volt tényleg, jobb lenne az az igazi, enyhe havas idő.
Apuka meg nagy hóhányó lett tegnap óta, a mi járdánk és belső járdánk a legpöpecebb a környéken, esküszöm, sehol egy szem hó, pedig sarki házunk van, volt mit rendbetenni.
A másik, hogy tök hideg van a házban. Persze, ez csak megint nekem tök hideg, van akinek ez az állandó (22-23 fok), de nem ehhez szoktunk, úgyhogy agyalok, hogy Muki szobáját hogy kéne kibélelni, hogy nehogy megfázzon alvás közben. Lehet, hogy komplett hülye vagyok, de akkor is. Fali szőnyegen, meg fal elé tolt bútorokon gondolkodom. Aztán majd tavasszal jöhet az ablakcsere, meg valami jobb szigetelés, utánanézünk, mit lehet tenni. Így fizetünk egy rakat gázszámlát is, közben nincs túl meleg.
Pénteken vendégeink voltak, jöttek Mukit (meg persze Muki szüleit és házukat :) megnézni. Muki megint nagyon kedves kiscsákó volt, mindenkivel haver, mindenkit szeretget, mindenkivel játszik. Aztán fürdés után tápszer a szájába és puff, már aludt is, jól kidőlt a sűrű estétől.
Péntek hajnalban megszületett Noémi Hanna, Angeli barátnőm kislánya, már nagyon várták, szegényeknek azt jósolta a dokijuk, hogy dec. 22. helyett már Mikulásra tuti kint lesz a kislány, várták, várták, aztán 18-a lett belőle. Szép méretekkel rendelkező, szép kiscsajszi lett, leljen benne szüleinek nagyon sok öröme, kívánok hosszú, boldog, egészséges életet és nagyon sok szép élményt, kicsi lány! Aztán majd viszem Hozzád Mukit bemutatni, ki tudja, mit hoz a jövő? :)))) Ha belegondolok, hogy tavaly ekkor még nekünk is milyen pöttömnyi kis Mukink volt.
Tegnap végre megvettem a karácsonyi terítőket is, raktam a konyhába, előszobába, nappaliba. Na, ez utóbbit aztán le is szedtem, mert hiába magyaráztam Mukinak, hogy csak simi-simi a dekoráció, benne most túl nagy a kíváncsiság, és az asztalterítő sem a legjobb kapaszkodó. Így megint csupasz asztalunk van :). De mi lesz a karácsonyfával? OMG!!!
Vettünk egy mostanában sokat hirdetett, kicsit kutyaformájúnak kinéző kávéfőzőt ma. Megegyeztünk Apájával, hogy ez a mi közös karácsonyi ajándékunk. Meg is szólta valaki gar.jegy pecsételésnél, hogy na, csak nem vett valaki ilyet? Neki nem kéne. De lévén, hogy én nagy kávé fan vagyok, anélkül még a reggeli Muki pelenkacsere is mindig egy nagy kihívás nekem, így húdenemérdekelmertbaromijókávétfőzezakutyaformaésélveznifogom!!! :))))))
Anya csinált finom túrós sütit / Yammee cheese cake
Apuka meg nagy hóhányó lett tegnap óta, a mi járdánk és belső járdánk a legpöpecebb a környéken, esküszöm, sehol egy szem hó, pedig sarki házunk van, volt mit rendbetenni.
A másik, hogy tök hideg van a házban. Persze, ez csak megint nekem tök hideg, van akinek ez az állandó (22-23 fok), de nem ehhez szoktunk, úgyhogy agyalok, hogy Muki szobáját hogy kéne kibélelni, hogy nehogy megfázzon alvás közben. Lehet, hogy komplett hülye vagyok, de akkor is. Fali szőnyegen, meg fal elé tolt bútorokon gondolkodom. Aztán majd tavasszal jöhet az ablakcsere, meg valami jobb szigetelés, utánanézünk, mit lehet tenni. Így fizetünk egy rakat gázszámlát is, közben nincs túl meleg.
Pénteken vendégeink voltak, jöttek Mukit (meg persze Muki szüleit és házukat :) megnézni. Muki megint nagyon kedves kiscsákó volt, mindenkivel haver, mindenkit szeretget, mindenkivel játszik. Aztán fürdés után tápszer a szájába és puff, már aludt is, jól kidőlt a sűrű estétől.
Péntek hajnalban megszületett Noémi Hanna, Angeli barátnőm kislánya, már nagyon várták, szegényeknek azt jósolta a dokijuk, hogy dec. 22. helyett már Mikulásra tuti kint lesz a kislány, várták, várták, aztán 18-a lett belőle. Szép méretekkel rendelkező, szép kiscsajszi lett, leljen benne szüleinek nagyon sok öröme, kívánok hosszú, boldog, egészséges életet és nagyon sok szép élményt, kicsi lány! Aztán majd viszem Hozzád Mukit bemutatni, ki tudja, mit hoz a jövő? :)))) Ha belegondolok, hogy tavaly ekkor még nekünk is milyen pöttömnyi kis Mukink volt.
Tegnap végre megvettem a karácsonyi terítőket is, raktam a konyhába, előszobába, nappaliba. Na, ez utóbbit aztán le is szedtem, mert hiába magyaráztam Mukinak, hogy csak simi-simi a dekoráció, benne most túl nagy a kíváncsiság, és az asztalterítő sem a legjobb kapaszkodó. Így megint csupasz asztalunk van :). De mi lesz a karácsonyfával? OMG!!!
Vettünk egy mostanában sokat hirdetett, kicsit kutyaformájúnak kinéző kávéfőzőt ma. Megegyeztünk Apájával, hogy ez a mi közös karácsonyi ajándékunk. Meg is szólta valaki gar.jegy pecsételésnél, hogy na, csak nem vett valaki ilyet? Neki nem kéne. De lévén, hogy én nagy kávé fan vagyok, anélkül még a reggeli Muki pelenkacsere is mindig egy nagy kihívás nekem, így húdenemérdekelmertbaromijókávétfőzezakutyaformaésélveznifogom!!! :))))))
Anya csinált finom túrós sütit / Yammee cheese cake
Wednesday, December 16, 2009
Hó / First snow
Ma először tapasztalt Mukika havat, mert mikor tavaly télen esett, még nem törődött vele. Kezdtük azzal, hogy az ablakból néztük a hóesést és a kertet, aztán felöltöztettem Mukit gyorsan és kimentünk Apához és Papához, akik a havat lapátolták. Sétáltunk benne, tapiztuk, aztán, mivel hideg volt, Mukika gyorsan eldobta a kis hógolyót a kezéből :). Később is kérte, hogy vigyem az ablakhoz, tetszett neki a hó. Én imádom a havat, teljesen feldob egy-egy ilyen nap. Tiszta anyja fia :).
In English:
We had snowfall today, it was the first time Arian experienced snow. First I showed him from the window, then we went outside to Papa and Dada, who were cleaning the pavement on the street. He touched it, walked in this, found it cold when we gave snowball in his hand, he threw it quite fast :). But he loves snow it seems.

In English:
We had snowfall today, it was the first time Arian experienced snow. First I showed him from the window, then we went outside to Papa and Dada, who were cleaning the pavement on the street. He touched it, walked in this, found it cold when we gave snowball in his hand, he threw it quite fast :). But he loves snow it seems.
Tuesday, December 15, 2009
Haj báj / New hair
Ma fodrászhoz volt időpontom. Végre. Néha kicsit megpróbálom levetni a háziasszony módit és adni magamra, remélem, egyre többször meg tudom oldani Mukival. A mai nap bíztató volt, jött velünk Mami is, úgy volt, hogy itthon lesznek, de olyan béna dugó volt végig Pesten, mert előtte Apánál voltunk, hogy már nem értünk volna haza. Így tehát jött Muki is, végig tök jól bírta, vizsgálódott, megint nagyon jól viselkedett, örülök, hogy tul.képpen mindenhova el lehet vele menni, nincs gáz. Mikor a fodrászunk meglátta, egyből kiakadt, hogy nem mehet haza Muki ilyen borzas fejjel, mert főleg sapka után tényleg gáz a séró. Úgyhogy nem csak én kaptam szép új frizkót, hanem Mukika is, aki a hajvágást is úgy vette, mint aki mindig fodrászhoz jár. Séró báró kis golyófejű katona lett. Imádom :)))). Íme:
(én egy ilyen rövid sztorit se tudok röviden leírni és kevés képpel :)). Bocccsss.
In English:
Today I had appointment with the hairdresser. Arian was also with me, he behaved really well, was a nice boy, I am glad I can take him everywhere and he is really diligent. When our hairdresser saw him she said she must cut his hair they are so messed up. So did she, Arian took the haircut also bravely and now looks like a cute soldier :)))).
Tegnap még hosszú séróval autóztunk / Yday still with long hair:

Új hajak / New hairstyles:

(én egy ilyen rövid sztorit se tudok röviden leírni és kevés képpel :)). Bocccsss.
In English:
Today I had appointment with the hairdresser. Arian was also with me, he behaved really well, was a nice boy, I am glad I can take him everywhere and he is really diligent. When our hairdresser saw him she said she must cut his hair they are so messed up. So did she, Arian took the haircut also bravely and now looks like a cute soldier :)))).
Tegnap még hosszú séróval autóztunk / Yday still with long hair:
Új hajak / New hairstyles:
Monday, December 14, 2009
Evés / Eating
Ezzel őrli az idegeimet manapság. Minden érdekesebb sokszor, mint az evés. Néz körbe, hogy mit kérjen evés közben, hogy akkor is játszhasson. Ha nem adom oda, amit kér, nem eszik, elfordítja a fejét. Kis terrorista. De mit tudok tenni? Ha valamivel elfoglalja magát, akkor legalább eszik rendesen.
Viszont nagy színész is. Ma megint frászt kaptam. Adtam volna neki brokkolit-krumplit-rizst összetörve, de ahogy a szájába vette, elkezdett öklendezni, fulladozni, öklendezte vissza azt a fél falat kaját. Tiszta frászt kaptam, ütögettem, itattam. Aztán pürésre törtem a cuccot, hogy ne fulladjon. Na, ekkor is fulladt. Ekkor már gyanítottam, hogy válogat inkább. Hiába dolgoztam, előkaptam egy üveg bébikaját. Na, ez darabos volt, és még hal is volt benne, de Muki benyomta. Színész, kitör néha a frász.
Viszont nagy színész is. Ma megint frászt kaptam. Adtam volna neki brokkolit-krumplit-rizst összetörve, de ahogy a szájába vette, elkezdett öklendezni, fulladozni, öklendezte vissza azt a fél falat kaját. Tiszta frászt kaptam, ütögettem, itattam. Aztán pürésre törtem a cuccot, hogy ne fulladjon. Na, ekkor is fulladt. Ekkor már gyanítottam, hogy válogat inkább. Hiába dolgoztam, előkaptam egy üveg bébikaját. Na, ez darabos volt, és még hal is volt benne, de Muki benyomta. Színész, kitör néha a frász.
Viszont az ivászat jól megy :))))))).
In English:
He makes me crazy nowadays with eating. He always wants to play during eating, always screening the sorrounding what to ask for to get in his hand and play. If I dont give it, he does not eat. Today he did not eat broccoli-potato and rice combination, started throwing it all back and choking. I seriously thought he had some trouble but then found that he just did not like the taste, because he did the same drama even after I made the food fully mashed, but when I gave some bottled baby food, that had bits in it, he ate it without a problem.
But he is good at drinking :))))).
Izgalmas világ / Exciting world
Húúúú, de hideg van odakint. Nem szeretjük. A havat szeretnénk, ha már lenne, vettünk hótaposót is :), de az öltözködés egy kis sétához kész tortúra. Arián, aki még ma álmos is lett, mire mentünk, jól végigbömbizte az öltözést, szegény, úgy sajnáltam, hogy még adom rá a réteget, még adom. Nem tudom, én csinálom-e rosszul, mert ugyebár mindig mondják, hogy rétegesen kell öltöztetni a gyereket. De a végére szegény alig bír moccanni, a ránézésre nagy anorákban is úgy ki van tömve, hogy csak ül. Most akkor vegyek valami 2szer nagyobb méretet, hogy simán belecsúsztassam és extra vastag, hogy ne kelljen rétegezni? Igazságtalannak érzem, hogy így megkínzom minden indulás előtt. Valami tuti tipp? Muki sokat énekelget. Közben úgy tesz a kezével, mint aki csattintgat, de azt nem tud, így a nyelvével csattint és vigyorog. Zabálom meg :). Minden érdekli még mindig, de most már mutogat is mindenre. Séta közben néha akár 2 kézzel is mutat, mindenre és mindenkire. Igen, kisfiam, ott jön egy néni, igen, ott egy kutyus, igen, ott meg még egy autó, de szép piros autó :). Jól elszórakozom vele. Vettünk gyerekdal cd-ket, hangosan örül neki, ha beindul, illetve sok mindennek örül, ezt úgy kell elképzelni, mint amikor egy fóka hangoskodik, öh-öh-öh-öh, visszafele szívja a levegőt, cukker. Alvásügyben mintha kezdene egy kis változás beállni. Aludt velünk sokat, de ugyanakkor az ágyában is. Nekünk is jó volt, mert ott volt és csak betettük a cumisüveget a szájába, ha felébredt, és aludt tovább. De megy a visszaszoktatás, ragaszkodtam hozzá, eddig nem megy rosszul. Tegnap éjjel felébredt hajnal 2 körül, cumisüveg a szájába, merthogy ez az új dilije, hogy iszik éjjel, sokat, ha nem kap, balhé van, nagyon. Visszaaludt. Aztán 5-kor megint sírt, felvettem, mert nem csak fekve sírt, hanem fel is állt. Ebben egyébként nagyon gyors. Ringattam kicsit, aztán betettem, elszopikálta a cumiját, néhányszor lecsekkolta, ott vagyok-e és visszaludt. 7-kor tápszer, az már nálunk, aztán aludt 8.30-ig. Azért a felébredés érdekes. Ritka, hogy csak felébred és simán helló világ! Általában felpattan és bömböl értem/értünk. Nem tudom, ez normális-e. Nekem fura. De pl. tegnap du. kivártam, míg felébred, egyből szóltam hozzá, akkor nem sírt. De ha kb. 20 msdpercet várnia kell, hogy odaérjek, akkor kétségbeesik. Ma este mondom neki, Arián, gyere, megyünk fürikélni. Pattant, nyargalt a lépcsőhöz, tudta, hogy megyünk fel. Aztán végeztünk, lejöttünk, énekelgettem neki, kiskönyvet nézegettünk, mondom, gyere Ariánka, megyünk aludni. Puff, megint nyargalt, felfele. :). Kicsit ringatás, vetítés, ágyikóban cumizás, aztán mindent lekapcsoltam, ringattam megint. És kitolta magát, éreztem, hogy az ágyba akar menni. Úgy is volt, betettem és álomba cumizta magát. Nem hiszem, hogy ilyenkor iszik, mert nem nagyon fogy a cucc, de sztem jó az ínyének, vagy megnyugtatja. Pedig már régóta nem cumizik, bár ez sem hagyományos cumizás. De aztán néhányszor megleste, ott állok-e, és elaludt. Tegnap elmentünk a Campona Tropicáriumba. Voltak nagy fóka hangoskodások Ariántól és üh-üh ujjal mutogatás. A végén pedig a simogató medence aljában lévő alagútba bemászott és hangosan csodálta a halacskákat. Alig tudtuk kihívni belőle :).
In English:
It is very cold here nowadays, snow is predicted to fall from tomorrow on. It means I always have to dress up Arian in many layers of clothes, which is a real pain for him, he always cries by the time I give all the clothes, he does not like this process, I can understand. I am really waiting for spring and winter, when some clothes will be enough. Arian loves walks, he is showing at everything with double hand, yes, my son, it is aunty walking there, yes, it is a doggy, my son, yes it is one more car, my son, what a nice red car :). I enjoy these walks also :). He starts singing sometimes, and he moves his hands also around, he is quite a musical kid. Trying to make some sound with his hand as I showed him, but he can not, so he makes sound with his tongue :). Nowadays his sleeping is changing, he sleeps without moving around for a long time also. I can put him in the bed while he is awake, which should be normal, but has not been by him and he sleeps after sometime. Hope he will keep going in the right direction in sleep :). We went to Tropicarium yday. Saw fish and sharks, different sea animals. Arian loved it, showed his happiness by loudly shouting, he makes a sound like a seal :).
Wednesday, December 9, 2009
Súly-os kérdés / Weight
Na, szóval. Muki a mai "hivatalos" védőnénis, 1 éves mérés szerint 10.6 kg és 81 cm. Mi mértünk már 12 kg-t is a házi mérlegen (lehet, hogy rossz, és én sem vagyok annyi, amennyi vagyok?? :))), de azt hiszem, ez a súly sem kétségbeejtő :). Mindenesetre, a születési súly (2810 g) háromszorosát, ami állítólag az elvárt gyarapodás, asszem teljesítettük. De, ami a lényeg, ránézésre is rendben van a gyerek :). És, hogy milyen jót játszott a rendelőben lévő játéktraktorral, majdnem nem akart hazajönni.
In English:
Papa, Mami, Arian's sizes according to the official 1-year check-up are 10.6 kgs and 81 cms. He highly overgained the required 3 times of birth weight (2.81 kgs). Hurray!
In English:
Papa, Mami, Arian's sizes according to the official 1-year check-up are 10.6 kgs and 81 cms. He highly overgained the required 3 times of birth weight (2.81 kgs). Hurray!
Monday, December 7, 2009
1. születésnap / 1st birthday
Arián tegnap 1 éves lett. Reggel óta folyamatosan kaptam az sms-eket ismerősöktől, akik boldog születésnapot kívántak Ariánnak, a reggeli tortavásárlás közben alig bírtam már a könnyeimmel, mikor belegondoltam, hogy 1 évvel azelőtt mi történt velünk, és azóta milyen sok boldogság ért minket.
"Arián, sokszor el sem hisszük, hogy ilyen csodálatos kisfiunk van, annyi örömet hoztál az életünkbe, sokszor csak nézünk Téged és hitetlenkedünk, hogy Te vagy nekünk és mindig féltünk, hogy mindent megkapj az életben, szép dolgokat láss és tapasztalj, ne találkozz sok rossz dologgal, örülj annak, hogy megszülettél erre a világra. Reméljük, mi magunk tudjuk a legtöbb szép élményt megmutatni, nagyon igyekezni fogunk. Boldog 1. születésnapot, Mukikánk! :)."
Úgy éreztem tegnap, hogy jól döntöttünk, hogy nem csináltunk nagy szülinaposdit, nagyszülők, keresztszülők és Ildikó voltak itt. Arián kezdte az örömködést a tortájával, csak nézte a gyertyákat, aztán ahogy elfújtuk, egyből kézbe kapott egy kiskanalat és nekiesett, nyalogatta a krémet. :)
Egyesével kapta az ajándékokat, mindennel játszott egy kicsit, mielőtt jött a következő és mindennek nagy örömködést vágott le, nagyon lelkes volt, megzabáltam.
Nagyon jól sikerült a kis ünneplésünk, ő meg boldogan aludt el, sok volt a pörgés egy napra, még a buli közben is aludt egy kicsit, kellett az erő a sok játszáshoz :). Egyébként nagyon szuper kis játékok vannak manapság, esküszöm, lassan szülő nem kell a gyerek mellé, annyi mindent tanítanak a hangokkal, színekkel, dalokkal, szövegekkel. Kapott gyerek takarítókészletet, tanulószéket, járást elősegítő tologatós vizilovat, kis pakolós krokót, és kisautót.
Azóta is megy a játék, hol a széken ücsörög, hogy tologatja a vizilovat, autózik, takarít nagy bőszen, pakolja a kis kockáit. Nagy az öröm, a kis Mikulásnak nagy napja volt a Mikulás :).
És akkor itt egy kis szülinapi és szülinap utáni napi képsor, kicsit bőven, ahogy tőlünk megszokhattátok :) :
Így végezte a torta miki
Saturday, December 5, 2009
Vidámka
Kismuki mostanában még nagyobb játszós lett. Annyiban, hogy sokszor ő maga kezdeményez vm játékot. Persze, eddig is játszott magától, de most pl. meglátja a laptopot és gyorsan elbújik mögé és vigyorgó fejjel előbukkan, ha én tettetem, hogy megijedek, vagy csak egyszerűen kukucsozok neki, nagyokat kacag. Vagy ma pl. nézegettük a képeket, ő járkált a fényképes nagydoboz körül, motyogott, egyszercsak azt gondolta viccesnek, hogy ő odahajol, én meg nézzek rá hirtelen. Ezt kb. 30-szor megcsináltuk és hangosan hahótázott minden mozdulatomnál. Nagyon cuki tud lenni :). Aaaannyit szeretget minket, mindig olvadozunk, persze, mi is szeretgetjük állandóan :).
Ma elvittem anyát egy esküvőre, Muki is jött velünk, elaludt a kocsiban, végigaludta az egészet, majdnem másfél órát, hazafele ébredt fel, egyből mutatta, hogy autók vannak körülöttünk (dugó volt :), és egyébként is mindenre mutogatott a kis egyenes ujjával :). Van olyan, hogy játszik, üldögél, egyszercsak elkezd dalolászni és tapsikolni, vagy a kezét összefonva ritmust verni. Mikor észreveszi, hogy nézem, vigyorog:). Csütörtökön elmaradt a ringató óránk, mert a helyettes tanárnéni is beteg volt.
Ház díszes, minden ablakban fény, ez sarokháznál igencsak sok fényt jelent, de sztem nagyon szép, Mukit is kivittük, megmutatni kívülről is, belülről már végigcsodáltuk, persze volt uh-uh és mutogatás :).
Most kedvenc szavajárása az anya-nya-nya-nya-nya, mikor milyen hangsúllyal mondja, kiabálja.
A lépcsőnek rendszeresen nekiindul felfele, ha a rács becsukva, elkezd a rácson lógni, na ez horror, ha nyitva, akkor inkább megfogom a kezét és felsétálunk. Egyesével vesszük természetesen a lépcsőfokokat, nem a babás egyik láb fent, másik láb mellé, hanem hipp-hopp, fent is vagyunk :). Minden percét figyelni kell!
Holnap (ma) Arián 1 éves. Hihetetlen. És kicsit átértékelte bennem a szülinap dolgát, mert az ember megszokásból köszönti a szeretteit, őt köszöntik, és örülünk, hogy együtt vagyunk, kívánjuk, hogy még sokáig éljen az illető. Emellett most érzem először azt, hogy azt ünnepeljük, hogy milyen csodás, hogy világra jött és itt van nekünk. Ezt persze az ember a szeretteinél is tudja, de sztem itt a szülés élménye miatt mélyebb ez a dolog. Egy gyerek egyszerűen mindent megváltoztat, nem hiába mondják.
Ma elvittem anyát egy esküvőre, Muki is jött velünk, elaludt a kocsiban, végigaludta az egészet, majdnem másfél órát, hazafele ébredt fel, egyből mutatta, hogy autók vannak körülöttünk (dugó volt :), és egyébként is mindenre mutogatott a kis egyenes ujjával :). Van olyan, hogy játszik, üldögél, egyszercsak elkezd dalolászni és tapsikolni, vagy a kezét összefonva ritmust verni. Mikor észreveszi, hogy nézem, vigyorog:). Csütörtökön elmaradt a ringató óránk, mert a helyettes tanárnéni is beteg volt.
Ház díszes, minden ablakban fény, ez sarokháznál igencsak sok fényt jelent, de sztem nagyon szép, Mukit is kivittük, megmutatni kívülről is, belülről már végigcsodáltuk, persze volt uh-uh és mutogatás :).
Most kedvenc szavajárása az anya-nya-nya-nya-nya, mikor milyen hangsúllyal mondja, kiabálja.
A lépcsőnek rendszeresen nekiindul felfele, ha a rács becsukva, elkezd a rácson lógni, na ez horror, ha nyitva, akkor inkább megfogom a kezét és felsétálunk. Egyesével vesszük természetesen a lépcsőfokokat, nem a babás egyik láb fent, másik láb mellé, hanem hipp-hopp, fent is vagyunk :). Minden percét figyelni kell!
Holnap (ma) Arián 1 éves. Hihetetlen. És kicsit átértékelte bennem a szülinap dolgát, mert az ember megszokásból köszönti a szeretteit, őt köszöntik, és örülünk, hogy együtt vagyunk, kívánjuk, hogy még sokáig éljen az illető. Emellett most érzem először azt, hogy azt ünnepeljük, hogy milyen csodás, hogy világra jött és itt van nekünk. Ezt persze az ember a szeretteinél is tudja, de sztem itt a szülés élménye miatt mélyebb ez a dolog. Egy gyerek egyszerűen mindent megváltoztat, nem hiába mondják.
Thursday, December 3, 2009
Díszítünk.
Díszítgetjük(nénk) a házat. Már 3 napja elkezdtem, azzal, hogy lehordtam a teraszról a virágokat a pincébe, hogy legyen hely a teraszon is az égőknek, aztán előszedni az égőket, venni még hozzá, mert ez ugyebár nagyobb ház és több égő kell, aztán kipróbálni. Ma elkezdtem felrakni, Arián extázisba esett, mikor épp egy hálós égő kiterítve villogott a fotelen, mikor lehoztam alvásból, egyből elkezdte hangos ah-ah kiabálások mellett tapizni. Még nem fejeztem be, majd sztem holnap. És még kell venni a front teraszra is égőt. Azért nagy logisztikát igényel ám ez, hova melyik hosszabbító, hova dugjuk be, ne is legyen nagyon szem előtt, a kintieknél nehogy ázzon. Plusz, vettünk egy télapót, amit fel lehet erkélyre, házfalra lógatni. Van rajta egy fénycső. Na, ez kb. fél óráig világított. Holnap előkeresem a blokkot és kicseréltetem. Hiába, mind egyszerű gyártmány, vehetem én sztem akárhol.
Ma kicsit nézelődtünk Mukival. Egyszercsak meglátott az egyik boltban egy hatalmas plüss tigrist, és lévén félig indiai kisember, aki pedig nem sokszor láthatott tigrist eddig életében, teljesen ráindult, az ujjával mutogatva és hangosan nyökögve. Odavittem, elkezdte magához ölelni, szeretgetni a tigrist :). Persze most nem szántam rá 10ezer Ft-ot, így eltoltam szegénykémet onnan, ennek az lett az eredménye, hogy amíg csak a látószögében volt a tigris, ment a könyörgés, a rívás, próbáltam elterelni a figyelmét, végül sikerült. Ekkor persze betévedtünk a zöldség-gyümölcs osztályra, aminek megint nagy követelőzés lett az eredménye, mert ő ugyebár minden gyümölcsöt szeret és mindből venni akart :). Szóval, hisztikorszak.
Próbálom kezelni, magyarázni neki, hogy mit miért szabad, nem szabad, ha ez nem segít, figyelemelterelés, aztán ha ez sem, erélyesebb rászólás. Erre jön a magát-hátravágós változat. Klassz. Szegény anya ma úgy meglepődött, alig tudta Mukit elkapni kabátfelvételnél, hogy ne üsse be a gyerek a fejét. Remélem, azért idővel ezt a szokást elhagyja, amellett, hogy nem hagyom, hogy túlzásba vigye.
Most nagy kedvenc amúgy az ujjal mutogatás, csak úgy hívom magic-finger, mert mintha azt várná, hogy csak rámutat vmre és az hipp-hopp, nála terem :). Mindig mindenre mutogat most. Emellett nagy szeretgetős, ölelgetős, minket összenyálazós lett. Olvadozunk apjával, mikor szorosan odaölel minket magához, odahúzza a fejünket, puszilgat (ez a nyálas rész), és közben elégedetten sóhajtozik a boldogságtól.
Ijesztő hallani, hogy mostmár a kismamák mellett egyre több baba, kisgyerek is kórházban végzi újinfluenzával. Állítólag a 2 év alattiakra nagyon veszélyes. Dilemmázom. Arián vasárnap tölti az 1 évet, utána elvileg adható neki az oltás. Mert az oké, hogy apja és én be vagyunk oltva és így elvileg a szövődményektől védve vagyunk, de hordozni hordozhatjuk a vírust, így Ariánra is ráragaszthatjuk. Mi dokibánk nagyon pártolja az oltást, mikor kérdeztem, hogy nem veszélyes-e a gyerekre az oltás, közölte, hogy a betegség a veszélyes, nem az oltás.
Barátnőm kisfia 1 éjszakát töltött kórházban, másból kifolyólag és azóta otthon küzdenek, mert elkapott vm vírust szegénykém. Klassz, már annyi gyerek van bent, hogy nem tudják elkülöníteni egymástól a gyerekeket. Szegénykék, jobbulást!
Jön az ünnep:
Ma kicsit nézelődtünk Mukival. Egyszercsak meglátott az egyik boltban egy hatalmas plüss tigrist, és lévén félig indiai kisember, aki pedig nem sokszor láthatott tigrist eddig életében, teljesen ráindult, az ujjával mutogatva és hangosan nyökögve. Odavittem, elkezdte magához ölelni, szeretgetni a tigrist :). Persze most nem szántam rá 10ezer Ft-ot, így eltoltam szegénykémet onnan, ennek az lett az eredménye, hogy amíg csak a látószögében volt a tigris, ment a könyörgés, a rívás, próbáltam elterelni a figyelmét, végül sikerült. Ekkor persze betévedtünk a zöldség-gyümölcs osztályra, aminek megint nagy követelőzés lett az eredménye, mert ő ugyebár minden gyümölcsöt szeret és mindből venni akart :). Szóval, hisztikorszak.
Próbálom kezelni, magyarázni neki, hogy mit miért szabad, nem szabad, ha ez nem segít, figyelemelterelés, aztán ha ez sem, erélyesebb rászólás. Erre jön a magát-hátravágós változat. Klassz. Szegény anya ma úgy meglepődött, alig tudta Mukit elkapni kabátfelvételnél, hogy ne üsse be a gyerek a fejét. Remélem, azért idővel ezt a szokást elhagyja, amellett, hogy nem hagyom, hogy túlzásba vigye.
Most nagy kedvenc amúgy az ujjal mutogatás, csak úgy hívom magic-finger, mert mintha azt várná, hogy csak rámutat vmre és az hipp-hopp, nála terem :). Mindig mindenre mutogat most. Emellett nagy szeretgetős, ölelgetős, minket összenyálazós lett. Olvadozunk apjával, mikor szorosan odaölel minket magához, odahúzza a fejünket, puszilgat (ez a nyálas rész), és közben elégedetten sóhajtozik a boldogságtól.
Ijesztő hallani, hogy mostmár a kismamák mellett egyre több baba, kisgyerek is kórházban végzi újinfluenzával. Állítólag a 2 év alattiakra nagyon veszélyes. Dilemmázom. Arián vasárnap tölti az 1 évet, utána elvileg adható neki az oltás. Mert az oké, hogy apja és én be vagyunk oltva és így elvileg a szövődményektől védve vagyunk, de hordozni hordozhatjuk a vírust, így Ariánra is ráragaszthatjuk. Mi dokibánk nagyon pártolja az oltást, mikor kérdeztem, hogy nem veszélyes-e a gyerekre az oltás, közölte, hogy a betegség a veszélyes, nem az oltás.
Barátnőm kisfia 1 éjszakát töltött kórházban, másból kifolyólag és azóta otthon küzdenek, mert elkapott vm vírust szegénykém. Klassz, már annyi gyerek van bent, hogy nem tudják elkülöníteni egymástól a gyerekeket. Szegénykék, jobbulást!
Jön az ünnep:
Subscribe to:
Posts (Atom)
