Friday, April 27, 2012

Azért fejlődik ám Bindi.

Annyira elhanyagoltam Bindi fejlődésének rögzítését :(.
Pedig totálédesokoshipertündér. Az még mindig megvan, hogy ha valahova hirtelen megérkezünk, úgy 10 percig ne nyúljon más hozzá, mint közeli rokonai :). Aztán mindenkivel haver. Már megszoktam, Muki, a bátor, ismerkedős, bárkihezodamegyek gyerekem után.
De egész nap vigyorog, hangoskodik, beszélget, pakol, tiltott dolgokra hajt rá, majd nem-nem fejrázás után azért is megpróbálja őket megcsinálni :), felfedezi a lakást.
Egyik este pl. boldogan állt a wc-kagyló felett boldog amma-amma! (azaz: innivalóra leltem!) felkiáltásokkal. Határozottan dirigálja a családot. Külön és jól elhatárolhatóan hívja apját Ajay (ejtsd: adzsé), vagy Abbba! Aaaabbba! kiáltással, az Arián néha Ajjjjann!, néha AAAAajaaaaaa!, és akkor vagyok még én is, aki Annnnna-Annna, vagy néha Aaadda-Aaaddda! Totál cuki, ha meghall valakit, vagy valaki eszébe jut, már szól is. Lsd. videó.


Pakolászik, dobozba be, dobozból ki. Mindent be akar valahova tenni. Fő a rend :). Kezembe ad dolgokat, odahúzza a kezem, kinyitja a tenyerem, beleteszi, közben mondja, hogy Tye-tye! (tessék!), és örül magának. Szeretne egyedül enni, többnyire engedem. Már kanállal is betalál a kis szájába, nagyon szereti ilyenkor, ha dícsérem, vigyorog :), és kézzel eszik sok mindent. Gyümölcsözik, azt is legjobb kézzel, és amit imádok, hogy héjjal Megeszi a banánt, almát, körtét, szilvát, eddig ezeket adtam a kezébe és nem kell őket lehámoznom. Kivéve banán, of course :).
Reggelire simán benyomat kis vajas kenyeret, zsömit (nagy kedvenc), felvágottat, sajtot. Mire rájöttem, hogy akkor megeszi a sajtot, ha nagyobb darabot a kezébe adok, reszelve nem ette.
Általában a mi kajánkra hajt, de főzök is neki külön még. De pl. múlt héten apja bevadasoztatta, egy tányérral becuppantott a tésztából és a szószból. Mit mondjak, ő is az én gyerekem, Arián is imádja :).
Autózik, tolja ide-oda, néha utast is belepakol és közben mondja, hogy bbrrrr :).
Viszont az orrszívásnál hihetetlen balhét tud csapni, Ariánt esküszöm, könnyebben lefogtam, mint őt. Királylány ellöki a kezem, elfordítja a fejét, alig tudom tartani, de néha kajánál is csinálja, ha tiltakozik, ellöki a kezem. Most kell letörnöm kicsit a kis szarvát, mert úgy áltában is kezd harcias és akarnok lenni a drágám. De egy tündér, mindenkit elvarázsol.

Kajcsi:


Kajcsizik. A 2 db kis fogával :)



Unokahúgommal:
 Szeret a nagy kádban tesójával fürdeni:
 Finom a karfiol:
 Vadasparkban is jártunk:
 Két csajszi:
 Sokat mosolyog:
 Akinek fiútesója van:
 Ha te kirakózol, én is:
 Na, merre menjünk, kislányom?



Thursday, April 26, 2012

Ennek már sosincs vége????

Tyű, de fura lett a bejegyzés ablak a blogban. Anyway.
Még mindig beteg a kicsi babám. És most már a nagy is. Szuper. Igazán jöhetne a jó meleg, hátha lejjebb állna az állandó orrfolyás, köhögés, orrszívás, gyógyszer-gyerekbe-adagolása körforgás.
Bindi kruppszerű, mély köhögése kezdett már szép hurutossá válni, orrfolyás enyhébbé. Aztán tegnap Muki elkezdett köhögni, irritáló, száraz, letapadt cuccos köhögése van szegénynek. Úgyhogy böli után tegnap orvos, ha már mentünk, Bindit is vittük, akinek tegnap istentelenül elkezdett megint folyni az orra. Most megint furán köhög is. Mindkettő hörgőtágítót kapott, de adjam be kora este, mert felpörögnek. Na, okos anya, vacsi után, este 7 körül. Tényleg  furák lettek tőle este, Arián hangosan kajabálgatott, agresszorkodott, Bindi ment, mint gép, szopizás, leugrás az ölemből, egy kör az ágynál, megint szopizás, megint leugrás, etc., etc. De aztán fél 10 után mindkettő elaludt.
Mígnem Bindi bébi hajnali 2 körül úgy gondolta, ideje anyára rácuppanni, 10 perc szopi, ágyba vissza. 5 perc után sírás, megint ki, megint szopi, hú, gyerekem, alig kapsz levegőt, orrszívás, üvöltés, remegő ajkak, tök éberség. 4-ig szórakoztattuk egymást. Akkor elszundított rajtam, mondani sem kell, én már aludtam szoptatás közben. Erre Arián nekiáll nyekeregni. Bindi: - Ajjjjann, Ajjjann! kiáltásokkal újra éberségre lelt, én meg feladtam. Apafej! És ő altatta el végül. A kis rendes. De most itthon van sokat, éjjel is ül sokszor a gép előtt, munkát keres, vállalkozik, szuper az élet. Kicsit azért zombi a drágám. Én is. És ez azért remek alap a kiegyensúlyozott, békés, boldog gyerekneveléshez, nem? :)))))

Wednesday, April 18, 2012

Beteg.

Bindike beteg. 3 napja folyt az orra, erre ma éjjel nekiállt csúnya mélyen köhögni. Egyből lekapcsoltam a fűtést, beindítottam a párologtatót. Amit egy ideje nem használtunk, így remekül elszórakoztam hajnali 4-kor a vízkövezéssel. De beindult.
Reggel sms dokibának, jött is hamar, jól gondoltam, megint a "nehogybekruppoljunk" izgalom. Ariánnak is volt már többször ilyen jellegű köhögése, mindig van itthon készenlétben Rectodelt kúp, ha esetleg bekruppolna. Most Bindinél is ez van, de remélem, hogy nála is megússzuk, Ariánnál sose jutottunk oda, mindig szépen elmúlt a köhögés.
Bindi most 3 órája a teraszon szunyál. Mert ugyebár be kell hozni az éjszakai lemaradást. Jön a foga is a drágámnak, felső 2, legalábbis úgy tűnik, de alul is mindig rág, eddig 2 foga van, pont, mint Ariánnak ebben a korban. Éjszaka most van, hogy 4-szer, 5-ször felkelt, szopizik, hamar visszaalszik. Én meg úgy érzem, hogy sosem alszom.
Én meg nem alhatok, felügyelem a babámat. Pedig mostanában már alig bírom, a 3 év nem alvás kezd kijönni rajtam, szétszórt, állandóan álmos vagyok. Simán elalszoma fotelben este, miközben Bindit álombaszoptatom. Nem ejtem le, nyugi, csak a fejem esik le néha :).

Fogadóóra.

Múlt héten életem első szülőijén, tegnap pedig első fogadóóráján voltam. Lehet engem hülyének tartani, de évek óta vártam, hogy végre mehessek a gyerekem "értekezleteire" :). Mert, hogy róla szól, és róla hallok, és érdekel, minden, minden.
Kicsit azért bevallom, tartottam a dologtól, ismerve gyermekem bunyóspityus dolgait :). De persze, tekintve, hogy naponta beszélek az óvónőkkel, egészen képben vagyok és így tudtam, hogy ez a dolog alábbhagyott.
Úgy kezdték: - Kezdjük a problémákkal?
Uh, na, mondom, mi lesz itt?
Na, a "nagy" problémák, hogy bár az egyik legaktívabb résztvevő a körben (Montessori), hamar kiesik még a szerepből. De ez egy 3 évesnél még így is van, 5-10 percig tudnak koncentrálni. Hát, mondom, ez azért fura, mert az egy órás Gekkot végigcsinálja. De persze, ott nem a "haverok" vannak, váltakoznak jó tempóban a feladatok és Szilvi, aki foglalkozik velük (4-en vannak) elmondja, hogy nagyon szabálykövetők és figyelmesek a gyerkőcök.
Néha hangoskodik, már nem nagyon verekszik, bár épp másfél hete taszajtott meg valakit, de ezen a téren oksa. Minden ok nélkül taszajtott. Persze. Én megkérdeztem ám. Fiacskámnak az nem tetszett, hogy pályázott az egyik wc-re, és a kislány is. Ő meg bebikult. Ami nem helyes, meg is feddtem, lelki speech, minden. De volt ok.
Tök cuki, mert mindig kér előkét a böliben, persze, sosem kap, mert tök szépen eszik, azért mindig megpróbálja :))).
Na, kb. ennyi.
Amúgy okos, résztvevő, nagyon számítanak rá az év végi színpadi műsorban, előbb még anyák napja (brühühü lesz :), angolból is tök sokat ért már, és válaszolgat is.
Jövőre mehet oviba, 24-en lesznek, 7-en mennek a csoportba a böliből, tehát lesznek társai. És ismeri az óvónénit, mert ő tartja nekik most a tornát, így kicsit megnyugodott, lévén, hogy kategorikusan kijelentette korábban, mikor az ovit emlegettem:
- Nem, Anya, én nem akarok oviba menni, örökre bölcsis szeretnék maradni.
Egyébként, nincs igaza? :))))))))
Szóval, így zártuk le a fogadóórát: helyes úton haladunk.
Good job, Arián :)))))).

Tuesday, April 10, 2012

Húsvét hétfő.

Ariánka tegnap volt először locsolkodni. Sok helyen járt, még több csokit kapott, és túúúl sokat evett. Este azért szerencsére sikerült megtömnöm rendes kajcsival is. Ma reggel még az óvónéniket is meglepte egy versikés locsolással, így senki a környéken nem hervad el :).
Mi meg Bindivel Maminál vártuk a locsolókat. Csincsi ruhában, ahogy illik :).

Lelkesen:
Kis családom:
Bindi bébi első húsvétja:

Cuki Arián szövegek.

Ariánka kádba szállás előtt mindig elvégzi kisdolgát, hogy hátha így a kádban nem kell :).
Egyik este:
- Anya, gyorsan, nagyon kell pisilnem, nincs vesztegetnivaló időnk! :))))

Barátnőméknél voltunk vasárnap, Ariánka zoknija kilyukadt, otthon még nem volt az. Mutatja neki Marika néni, barátnőm anyukája.
- Ariánka, kilyukadt a kis zoknid.
Arián ránéz a lábára:
- Jaj, úgy szégyellem!
Éééééééééééééééédes :).

Csak úgy mondások egy-egy szituban:
- Jaj, Anya, ez remek ötlet!
- Oh, ez csudijó lesz!

Monday, April 9, 2012

Húsvétolás.

Kapott a kis drágám húsvéti ajándékot is. Volt öröm. Én a kis ruháknak örültem, amiket kapott, ő pedig ugyebár inkább a csokinak :))).


Bindike pedig sokat játszott. Aludni nem bírt, fel volt pörögve, minden izgatta. Ariánt meg méginkább, de ő a kocsiban hazafele egyből elaludt, azóta is megy a szunya :).

Boldog húsvéti ünnepeket!

Arián húsvéti verset mond. Alig 3-szor 4-szer mondtam el neki egyik este mondókás könyv olvasásnál. Másnap már visszamondta. Imádom. Lehet, hogy túlzás, de rajongok a gyerekemért, minden rosszalkodásával, akaratosságával együtt. Egy okos, drága tündér. Az imádnivaló kis hangjával.

Saturday, April 7, 2012

Kik is az emberek?

Ariánka játszik, legót épít és közben magyaráz nekem:
- Nézdd, Anya, itt vannak a helikopteren a talpak, itt meg az embelek.
- Mi? Emelet?
- Nem, Anya, embelek. Nénik, bácsik, kisfiúk és kistesók :)))).

Wednesday, April 4, 2012

Ma olvastam egy cikket, nem is cikket, nekrológot. Egy lány írta az anyukájának. Egy neves pszichológus lánya az anyukájának. http://mandiner.hu/cikk/20120404_skrabski_fruzsina_ahanyan_igy_egyutt_vagyunk_mind_elmegyunk

Persze, sírtam rajta, mint minden ilyesmin és előjöttek a mindig megjelenő félelmeim.
Tudom, hogy nem ésszerű ilyesmin gondolkodni és esküszöm, nem depresszió vagy ilyesmi. De olyan sokszor eszembe jut, hogy vajon egy nap örülni fognak-e a gyermekeim, hogy a világra hoztuk őket apukájukkal? Hogy életet adtunk nekik, ami, remélem, sok szépet fog rejteni, de biztos, hogy nehézséget is, és ami egy nap véget ér. Butaság tudom, de itt vagyunk az életben és egy nap mind elmegyünk. Mi is, ők is. Vajon hogy élnek majd nélkülünk? Vajon boldogok lesznek-e, hogy mi lettünk a szüleik? El sem akarom képzelni, hogy egy nap majd ne tudjam a nap minden percében, hogy mi történik velük, jól vannak-e? Ah, imádom őket, és remélem, egy nap boldogok lesznek, hogy megszülettek, még akkor is, ha nem élhetünk örökké.