Meleg napok.

Nem, nem buggyantam meg. A héten nincs meleg, tudom.
De voltak meleg, izzasztó, házbanbentmaradós napok. És akkorákat fürödtünk. Főleg MamiBindi, MamiArián, ApaAriánBindi, MamiAriánAnya, PapaBindi kombinációkban :).
De a két gyerek nagyon szereti, Bindi nagyon bátor a vízben, Arián egyre bátrabb. Vhogy mindig is idegenkedett, ha a szemébe megy a víz, fürdésnél is fűzi mindig mostanság az agyam, hogy ne mossunk hajat. Aztán majdnem mindig mosunk, hétvégeken vagyok engedékenyebb :).
De az izzadt, homokozós szezonban nincs pardon :).
A szép napok szemléltetésére hadd tegyek be ide egy pár db képet :))))

Na, végre enyém a puska:

 Két fürdés között kell egy kis energiapótlás :)

 Az én imádott Mamim, mondta egyszer Arián:

 Gengszterkedés Apával :9

 Apa busy:

 Romantikus:

 Mindig menetben:

 Kétgyerekes:

 Jaj, a szemembe ment a víz!

 Locsolja magát:

 Vízipuskát tölts!

 Bindi vizet nyelt:

 Csííííz:

 ApaszeretiBindit:

 BindiszeretiAriánt:

 Kemény család:

Lógós nap.

2 hete egyik nap elvittem reggel Ariánt Gekkoba. Aztán mikor odaértünk, kiderült, hogy vhogy rosszul írtam fel a dátumot és másnap kell mennünk. Na, már elmúlt 9 óra, Mami kitalálta, hogy csináljunk egy jó napot magunknak. Mehettünk volna bölibe, de Arián nem bánkódott, hogy nem, sőt, nagyon hangos, nagyon cuki örömködésbe kezdett, hogy hova megyünk. Pedig szereti a bölit, csak mostanság nyűgös. Játszóházba és étterembe mentünk.
A két gyerek vm hihetetlen extázisban volt a játszóházban. Elmentünk az örsre, a Sugárba, nagyon jó kis játszóház van ott, igaz, Emesém? :) Arián mindent megmászott, mindent kipróbált, jól ki is fáradt, de imádta. Bindi végigsikongatta és vigyorogta az egészet, komolyan feltöltődtem, ahogy őket figyeltem. Nem tudom, hogy a gyerekek vagy mi voltunk boldogabbak a Mamival.
Aztán étterem. Kicsit mindketten elszundítottak, mire odaértünk, szóval nem voltak túl kipihentek, de azt gondolom, hogy ehhez képest jól bírták. Barátkoztak másokkal, bár Arián néha-néha hajlamos szemtelenkedni mostanság, de mindenki oda-odaszólt a körülöttünk lévő asztaloktól. És persze megint megkaptuk, hogy mennyire két szép gyerekkel vagyunk :))). Ezt mindig örömmel hallgatom. Mert én mindig annak gondolom őket, de én csak az anyjuk vagyok, egy elvakult rajongó :))).

Mindegyik kisházba be kellett menni, ablakon kinézni, benézni, ajtót nyitogatni:

 Ariááááááááááááááán:

 Meg akarta szeretni a kislányt. De a kislány ennek nem örült. Tisztára, mint Arián régen :). Meg most :).

 Korábban ezen nem mert lecsúszni:

 Na, ez nagyon bejött Bindinek. Aztán mégsem. Mert nehéz volt közlekedni benne :).

 Étteremben vagyok, kérem:

 A lényeg, a kajcsi végén :).

Bindi mindent ért.

Oké, majdnem mindent. De vmlyik nap is mondja neki Anya, Gyere, Bindike megyünk megmosni a popódat! (t.i. bekakilt). Bindi, usgyi, ment a fürdőbe :).
Tegnap mondja este apja, Gyere, Bindi megyünk fel pancsizni. Bindi indult a lépcsőhöz, közben odakiáltott nekem, hogy "Egye!", ez most vmiért a pápá nála, integetett, tudta, hogy megdícsérem, hogy milyen kis okos és meg is tapsolta magát :).
Kutya lázban ég. Még a szopizást is megszakítja, ha kutyaugatást hall és egyből kommentálja, hogy "Aaaa, vava!". Bukist a szomszédban mindig körülrajongja, áll a kerítésnél, hívja oda, kukucsol vele, leguggol, felugrik :).
Mindenkinek köszön, haverkodik, kiabál, puszit dob és próbál adni is, mikor hogy sikerül.
Már szinte szalad. És áttért az óvatlanabb kategóriába, mert sztem már túl biztosnak hiszi magát a járásban. Tegnap épp anyával játszadoztak, Bindi elhordta a kivasalt előkéket, Anya játékból, hogy "Mit csinálsz, Te?", erre Bindi szaladt sikongatva. Aztán az egyik ilyennél elcsúszott a parkettán. Háton feküdt, de mégis a kis szája vérzett, a felső, félig kibújt kis foga felsértette felül az ínyét, volt nagy sírás, soká nyugodott meg szegénykém. Nekem úgy tűnik, mintha az a fog már kintebb lett volna, de az a szerencse, hogy ha meg is ütötte, valszínű, hogy mivel még nő, így megnő rendesen. Remélem.

Az ott a 3. fogunk. Múlt héten tört át a 4. is. Nem sieti el. Mint Arián. De örültem neki. Később kell értük aggódni :).

 Bindi baba dinnyét és szilvát evett. Elég durván. De mindenevő. Sőt. Mindenből követelő és mindenevő. Halál cuki kis kajagép.

 Hipphopp, odanéztem és már eltüntette az összes gyümit a tálcájáról:

 Nagyon szeret labdázni Bindó. Főleg dobálni. Rúgni nem nagyon. De hát lány.

 Míg a fiúk kergetőznek, ő nagy munkában van.

 Aztán néha megpihen és csak nézi a fiúkat.

 Majd simán benyom egy fél cső kukoricát. Sztem menne az egész is, amúgy :).

Anyuci, annyira fogsz hiányozni!

Ezt hallom 3. hete minden reggel bölibe menet. És egy-egy nap krokodilkönnyeket is kapok hozzá Ariántól. Persze, én meg rágom magam, hogy mekkora genyó is vagyok, hogy otthagyom a gyerekem, mikor ő velem szeretne lenni itthon. És ő sztem ezt tudja, mert egy nagy manipulátor a drágám, de imádom, olyan kis megható, ahogy áll, integet a böli ablakban, ahogy mindig szokott, elkezdi mondani, hogy "Anyuci, nagyon fogsz hiányozni!" és meghatódik. Áh, kész vagyok.
Sztem érzi, hogy változás lesz. Eleve sok már nekik a böli, hogy ilyen sokáig tart, és tudja, hogy ovis lesz. Amitől pedig fél. Nem akar menni, elzárkózik jelenleg az ovis beszoktatástól, pedig többször megpróbálták átvinni az oviba, de nem hajlandó. Egyik nap, mikor vittem be, odajött a leendő óvónője, Ivett, hogy megnézze Bindit, aki ott ácsorgott az ajtóban. Arián azonnal háttal fordult, karját összefűzte maga előtt és még beszélni sem volt hajlandó vele. Szóval, sztem nem lesz könnyű a szeptemberi ovikezdés.
Már csak 3 nap van hátra a böliből, jövő héttől egész augusztusban szünet lesz, itthon lesz Muki. Sztem örül neki, én is. Ugyanakkor szomorú is vagyok, hogy vége a bölcsis létnek, itt annyira el voltak kényeztetve, kevés gyerek, sok gondozónő, pátyolgatás, kedvesség, és hiányozni fog az egész rutin, hogy reggel beviszem, délután jövök, megbeszéljük, mi volt, papírt kapok az aznapi infókkal. Olyan szép volt. Persze, az ovis évek is tuti szépek lesznek, és beindul a még okosodóbb időszak, a sok montessori foglalkozással, még több angolozással. De ő tart a nagyoktól, a több gyerektől. Amúgy 25-en lesznek, 1 magyarul nevelő és 2 angolul nevelő pedagógusra és 1 dadusra. Ez is jó arány. De más lesz.
Egyelőre tuti nekem volt fontosabb ez az időszak, mint a gyerekemnek. Eldöntöttem, hogy képeket is fogok csinálni a szekrényéről, a mosdóról, teremről. Mindent túlérzelgősködök. De ez van. Ez volt a kisbabám első állandó, nem otthoni közössége. Brühühü :).

Játszótéren, gödörben :)

 Sétálni indultunk, csak meg kellett várni, hogy a maestro vm formát kreáljon a ruhacsipeszekből :)

 Nagy bújócska Apával:

 Kergetőzés közben:

Arián beszéd.

Úgy imádom, ahogy Arián még furán ejt szavakat: - Annyira finom ez az áfonya. Kis bodó! :)))
- Tessék, Te is vegyél, Anyuci! - Jaj, de aranyos vagy, hogy megkínálsz, Arián! - Semmi baj. Nadon szejetlek, Anyuci! :))

Muki szemtelenkedik.

Mukikám. Mindig van valami őrület, ami eltart 1, 2, néha 3 hónapig. Mostanság a csúnya beszéd, káromkodás, mérgelődés, szemtelenkedés.
Persze, rászólok, de próbálom kicsit ignorálni is, mert tudom, hogy minden ilyen, bölcsiből szedett, újdonság elmúlik egy idő után.
De azon kiakadok, mikor ismeretlennek, vagy Maminak, vagy akár nekem odaszól pl., hogy "helló, kis Kuko, vagy akármi." Ah, hol a tisztelet? Pedig annyit magyarázom neki, és én mindig tisztelettudó voltam, vagyok mindenkivel. Ezért nem értem, hogy  mit rontottam el? Persze, befolyásolja a közeg is, pedig ez még egy jó közeg, mert tényleg nagyon sokat változott jó irányban Muki a böliben, de nem szeretem, mikor így viselkedik.
Mérges: "menj a francába!", "a franc egye meg!" (na, ezt persze, lehet, hogy tőlem hallotta, tényleg nagyon oda kell figyelnem.).
Ugyanakkor annyira jól meg is vagyunk mostanság. Esténként olyan szépen együttműködik velem, amíg elaltatom Bindit, megül, játszik, mesét néz, Bindi alszik, akkor jön fürdeni, mesélünk és alszik. Ilyenkor semmi gond nincs vele.

Fogzás.

Olyan cuki, ahogy nyomul kifele a kis 3. fog. :)

13 hós Bindi.

Bindike nő, mint a bolondgomba. Ez a ruháin is látszik, mert a kb. 1 hónapja még jó gatyó most olyan, mintha vízben állt volna. He? Ez lányoknál is így megy? :)
Ugyebár nekiállt 11 hósan lépegetni. Aztán ezt csak akkor tette, ha valaki elkapta a célnál, csak úgy a nagyvilágba nem mert elindulni egy ideig. Óvatoskám. Ez azért nem baj, mert nem sokat esett, mindig aggódtam a konyhakövön, hogy ne dobjon hátast. De 1 éves kora után egyszercsak bebátorodott, már hosszú távokra is vállalkozott, ha valaki elkapta :), aztán rájött, hogy nem is rossz ez a járás. Azóta megy, mint gép, és baromi biztosan, stabilan nyomja. Nagyon cuki. Akkora könnyebbség, hogy rá lehet adni kisruhát, kényesebbet, mert nem áll neki mászni benne, ez fontos, hiszen minek vettünk csinibiniket, ha királylány hisztizik, mert mászás közben hosszú a ruhácska és nem tud haladni, ugyebár? :)
Állandóan kommentál, beszélget. Van, ami már érthető, gyere, Arián, Appa, Ajay, Anya, Mama, Papa, hamma (ennivaló), amma (innivaló), háppá-háppá (kacsa), nem, ne-ne, jajajaj :), hoppá, halló-halló, és sokszor, ha kérdezzük, válaszol. Nagyon cuki. Tök meggyőződéssel beszél nekünk, mi meg úgy teszünk, mintha értenénk :).
Mindent utánoz. Egyszer mutatjuk neki és csinálja utánunk. Kockákat pakolgat egymásra, rápakolgatja a kis favonat oszlopaira a faformákat, jó kis kézügyessége van.
Viszont az alvási szokásain javítanék. Van benne jó és rossz. Jó, hogy már este fél 8-kor majdnem minden este alszik. De aztán felkel 4-5 között (fogzás és nyűgösködés esetén többször is, de a 4-5 között az standard), rajtam szopizik egy órát, és ahelyett, hogy visszaaludna, baromi éber lesz és nem engedi, hogy letegyem. Ha nem lenne Arián a közelben, hagynám balhézni egy ideig, de Arián felébred rá, és nem akarom, hogy kialvatlan legyen. Szóval, ezen még dolgozom.
Fogak. Hihi. 13 hósan még csak 3 van, de Arián ugyanígy volt, nem siette el. Aminek mindig örültem, mert később kezdődött a nyűglődés, neki is 9 hósan jött az első 2, így a romlás is később indul meg, ha megindul. Viszont ő éjjel nyűgösebb fogügyben, mint Muki, többször szopizik olyankor. De iszonyat cicibolond. Egyszercsak ráébred, ha meglát, hogy hoppá, mi is van nálam, és akkor azonnal, rögtön, iszonyat balhét csap. Kíváncsi vagyok, el kell-e majd választanom, vagy magát fogja. Még bírom, majd ha 2 évesen is kéri, akkor lépek.
És nagy főnökasszony, fennhangon tud utasítgatni minket. Néha nem értem, miért hanglézik mindig.

Buli van minálunk. Bindi menet közben is nekiáll hadonászni, táncolni, ha zenét hall. Pont, mint a bátyja :).