Hogy el ne felejtsem.

Arián annyira kis anyás lett mostanában. Ha apja akarja elaltatni, egyfolytában azt hallgatom idelent, hogy anya-anya-anya, úgyhogy általában nem bírom ki és felmegyek, ekkor megnyugszik, vagy nálam alszik el, vagy így, hogy látja, ott vagyok, elalszik az apjánál is. Örül nekem, ha felveszem, szorosan megölelget, szinte görcsösen, simogat a kis kezével, ilyenkor olvadozom.
Nappal, ha szomjas, kéri az iszikét, ha nincs benne, mutatja, hogy menjünk a konyhába, ott a pultnál megvárja, hogy feltöltöm az üvegét, utána mutatja, hogy menjünk be, odamegy a kanapéhoz, mutatja, hogy ide üljek le. Leülök, fel kell őt vennem, fekszik rajtam és úgy iszik.
Legújabb "nevelési eszköz" a "mész a járókába" dolog. Általában hatásos, de ha mégis megcsinálja, amit nem kéne (pl. kihúzza az elosztó dugóját), megy a járókába, ott vagy nyekereg, hogy vegyem ki, vagy nem. Ma pl. betettem, erre ő kényelmesen hátravágta magát, iszogatta a teáját vagy 20 percig, feküdt és gondolkodott, vagy nem tudom, mit csinált, nagyon cuki volt.
Most mindig invitál játszani. Leül a kis szőnyegére és mutatja a kis ujjával felkiáltással kísérve, hogy iiiiide üljek le hozzá, vagy pl. ha kergetőzünk négykézláb és felállok, mert már elfáradtam, akkor újra fúrja a kis ujját a szőnyegbe, hogy "anya, vissza ide" :).
Hihetetlen ügyesen lehet vele kommunikálni. Az igen az "ha" (egyébként hindiül a "ha" az igen :)), "hm", egy jóváhagyó nyögés, a nem az egyértelmű "nem", "nem-nem", sokszor fejrázással tarkítva. Megkérdezem, éhes vagy Arián? "nem-nem", Ha éhes, akkor indul a konyhába, áll a kis székéhez, mutatja, hogy tegyem be, hogy tegyem a nyakába az előkét, és üvöltözik, hogy hamma-amma :).
Vmlyik nap gyűrtem össze a McD-os sültkrumplis zacsit, széttárja a kezét, hogy "e", vagyis elfogyott, vége, és mutatja utána az ujjával, hogy dobjam ki a kukába. Csak lestem. Felfogja, hogy ha vm szemét, és tudja, hogy hova megy a szemét. Tyű.
Az autók illetve egyéb zugó masinák már nem csak bbbbrrr, hanem kimondottam brümm-brümm :).
Porszívóztuk most sokat az orrát. Mondom, hogy Ariánka, folyik az orrod? Teszi oda az ujját az orrához és nyargal a porszívóhoz és mondja, hogy brümm-brümm. És mostmár nem sír, ha porszívózzuk, hanem meg kell dícsérni, hogy milyen ügyes és megtapsolja magát. Utána mutatja, hogy megyünk a fürdőszobába kimosni a trutymót. Megkérdezem, hogy "pisis a pelusod", "kakis a pelusod"? Egyből megy a lépcsőhöz és indulunk felfele.
Az utcán elkezd minden kutya után/elé rohanni, nagyon cuki. Szomszéd kutyának, Buksinak átnyújtja az ujját, az meg nyalogatja, persze utána én résen vagyok, hogy ne vegye a kezét a szájába, de nem is akarja. Focizunk a kertben, amióta jó idő van, most fogjuk igazán élvezni azt, hogy kertünk van.
És olyan sokat szeretget, puszit ad, cuppanósat, puszit dob a kezével, ha cuppantok messzebbről, ő is, nagy zsúdár :).
Ha fújom a meleg kajcsit, ő is húzza az orrát és fúj, ha Papa kimegy cigizni a teraszra, szintén, mutatja, hogy Papa cigizik. Ott áll az ajtónál, amíg Papa be nem jön, lesi az üvegen át.
Ja, és mostmár nem csak Gyerekdalokat hallgatunk, hanem az ABBA is bejön neki, nyomja a táncit, ha megy, nézi a klipeket. Soha rosszabbat, azt mondom.
Na, ezek jutottak eszembe hirtelen.

Megleltem.

Voltam reggel körzeti dokinéninél. Hétfőn tudok csak vérvételre menni, mert akkor van az asszisztense, most az is beteg. Addigra lehet, hogy meggyógyulok a homeopátiás bogyoktól és nem lesz mit tesztelni, de egy vérkép sosem árt. De nagyon normálisan állt a kérdéshez, mikor mondtam, hogy mit mondott tegnap dokibá. Mondta, hogy lehet, hogy nekem nem minden tünet jelentkezik és az van, úgyhogy megcsináljuk a tesztet.
Megtaláltam a tengervizes orrsprayt. Mivel a múltkor az egyik távirányítót a krumplis kosárban találtam meg, gondoltam, teszek egy próbát arrafele. A kenyeres kosárban volt :))).
Mukinak ma kevesebb köhögés, kevesebb trutty, nekem ömlik az orrom és irtóra fáj a torkom. Megyünk mindjárt tecsóba, benézek a patikába, Emese mondott homeopátiás orrsprayt, kipróbáljuk.

EBV?

Voltam ma este a biorezonanciás dokibánál kontrollon. Érdekes dolgokat mondott. Ugyebár a torkom baromira fáj, folyik az orrom, influenza szerű tüneteim vannak.
Ariánnak most az orra folyik még kicsit és köhécsel, de szerencsére úgy látom, a torok dolog megszűnt, de ugyebár neki sem egyszerű kis piros torka volt, hanem hólyagos, herpeszes felülete volt a torkának.
Azt mondta ma este a doki, hogy Ebstein-Barr vírusom van, ami vírus a Mononuklezózis okozója. Vérképből lehet a legjobban kimutatni, elváltozást okoz egyből a vérképben, illetve a máj- és lép megnagyobbodását is okozhatja. Doki gépe szerint már mind a kettő változott is. Ágynyugalom, folyadék és immunerősítés lenne a megoldás. Persze, nagyon tudok ágyban nyugodni. Viszont nincs lázam és ez nagy lázzal is jár. Bár elsősorban gyerekeknél, főleg tinédzsereknél előforduló ún. csók-betegségnek hívják, mivel kizárólag nyállal terjed. Na, magyarázkodhattam apának :). Viszont az uszodában simán összeszedhettem a vízből, mert oda sztem nyál is jut a fürdőzés során. Vagy Muki szedte össze és átadta, volt, hogy megnyaltam a kanalát. Aztán azon gondolkodtam, hogy Mukinak egyből láza volt, durva torokfájása, a nyirokcsomói ugyan nem voltak látványosan megduzzadva, mert most visszaolvastam Petra blogját is, ahol arról írt, hogy a kisfiának, akinek mononukleózisa volt, milyen tünetei voltak és neki teljesen be voltak gyulladva a nyirokcsomói. Ariánnak ilyen nem volt, legalábbis látványos nem. És hamar lement a láza.
A lényeg a lényeg. Holnap elmegyek a körzeti dokihoz, elmondom, hogy lehet, hogy ilyenem van (biztos örül majd, hogy már kész diagnózissal megyek :), és megkérem, hogy küldjön el vérvételre. Akkor ugrik a majom a vízbe.
Írt egy csomó antivírust, most nem simán a nyelv alá kell tennem a bogyókat, hanem forró vízben feloldva kell iszogatnom egész nap, mert így gyorsabban hatnak.
Még egy érdekes dolog. Nézte a miómámat, mondta, hogy most nem az az első, hanem, hogy a vírust leküzdjük, de mondtam, hogy azért nézze meg, javult-e. És azt mutatta a gép, hogy eltűnt. Tyű. 3 hét alatt? Beszéltem barátnőmmel, neki is eltűnt annak idején és neki a nőgyogyi is leakadt, hetekig emlegette, hogy hova tűnt hirtelen a miómája. Úgyhogy el fogok menni nőgyogyira is, úgyis esedékes az éves rákszűrés, nézzük meg ezt is.
Homeopátia vs. allopátia. Let's see.
Timcsa, műtermi fotókat simán felrakom, amint megkapjuk őket :). Kata mondta, hogy kb. 2 hét, mire elkészül velük, várjuk már nagyon :).

Eltűnt 2.

Most meg Arián. Jól elbújt. Kiskora óta kukucsbajnok, eddig a ruhája, törölköző mögé bújt el, vagy éppen a szobában, ha állt vhol. De most már tökélyre fejlesztette a művészetet :)))).

Szimat

Most a megfázásom miatt nem érzek szagokat, ízeket, azt sem tudom, vajon finom-e a kajcsi, amit főztem (tojásleves, krumplis tészta), bár Arián megevett egy nagy összetrancsírozott tojglit lével. Viszont még így is megérzem vhogy messziről, ha Arián bekakilt :). Erre külön szaglásom van :). Csak szólok neki, hogy Arián, kakis vagy? Ő nem tagad, hanem elindul egyenest a lépcső felé, hogy pelenkázzunk :)).

Eltűnt.

A tengervizes orrspray. Porszívózom az orrát és utána be kell vele fújni, hogy ne száradjon ki. De őurasága elhurcibálta vhova, és nem találjuk. Négykézláb keresgélem minden bútor alatt, erre ő sikítozva rohangál, mert azt hiszi, kergetőzőset játszunk. Na, nagy segítségem van :)))).
Na, megint beindította az ABBA dvd-t, megyek bulizni. Jaj, olyan beteg vagyooooook, naagyon fáj a torkom.

Eljött anya ideje

A fiúk alszanak, ilyenkor anya lent lazít. Csend, béke, kopp-kopp-kopp :). Ajay mindig azt mondja, miért nem alszom ilyenkor, és lehet, hogy igaza van, de ez az én időm, irány a net, olvasás, filmnézés. Na, csak szelíden, reggel azért fel kell kelni :).
Arián a déli szunya után jól ébredt, nem volt lázas szerencsére, köhécsel néha és trutyis az orra, remélem, azért most már lassan abbamarad ez a nyügis állapot szegénykémnek. Tegnap óta ga-ga-gázik :). Meg szokott magában beszélgetni. Meg énekelni is. Cuuuuuuki. Újabban Abbára is mulatunk napközben, már azt is beindítja, ha nézni akarja :).
Ha kérdezek vmt, hm, vagy haaa az igen, és konkrét nem, vagy nem-nem az a nem. Pl.: adsz egy puszit: nem-nem, vagy odajön és ad :))). Smartooo!
Ma Arián altatásánál vhogy eszembe jutott apai nagymamám. Annyira várta Ariánt, és egy héttel Arián születése után halt meg, fényképet látott róla. Úgy szeretné Mukit, ha még élne és látná, milyen kis tündér, ez olyan szomorú :((((.

Mi is

Na, mostmár Ajay és én is kidőltünk. Egy a jelszó, szolidaritás! :). Muki tegnapra javult, bár folyt az orra, most viszont mintha megint kezdene bágyadtabb lenni, bújós, éppen alszik megint.

Arián és a csodalámpa

Ariánkának szerencsére kedd óta nem tért vissza a láza, remélem, nem is fog. Tegnap óta folyik az orra és néha köhög, törölgetem, meg porszívózom. Az evést nem viszi túlzásba, aminek nagyon nem örülök és aggódom, de legalább iszogat. Pedig isteni frankfurti leves maradt még tegnapról, ma meg főztem hozzá paprikás csirkét tésztával. Ajaynak nagyon ízlettek. Arián torka már sztem nem fáj úgy, éjjel sírt, de ez sztem most a foga, nem a torok, mert amíg a torka fájt, nem is ivott. Azért ma meg tegnap már egész jókedvű volt. Ma Ajay hozott egy elemlámpát, amibe nem kell elem, valami Tescos környezetkímélő cucc (éljen a Tesco:), és Arián ezzel rohangált hosszasan, kergette a fényt :). Felvettem videóra, alig bírtam követni, úgy szaladt vele :).
Minek ide a drága játék?? :)
Oh, időközben Mami beleimádkozott egy adag grízt, juhhé!

Fogunk is jön megint.

Rájöttünk anyával este arra, hogy az ínye is fáj. Múlt héten kijött a 8. foga, de még látok mindkét oldalon vmt. Mondtam, hogy sztem a foga is megint bejátszik, mert rágcsálta a kis kamionját és ömlött a nyála. Mindig túrkálja a száját, és ha iszik, egyből odakap a szájához és sír. Arra gondoltam, hogy lehet, hogy a cumisüveg a gond, nyomja az ínyét. Kiöntöttem neki a tápszert kis pohárba, és adagonként megitta, nagy dícshimnuszok és mosolygások közepette, hogy ugyebár milyen ügyes kisfiú is ő, hogy egyedül iszik pohárból. Még a fog is. Szuper.

Uh.

Arián ma összesen egy joghurtot evett, és kb. 2.5 dl-et ivott. Elég elkeserítő, remélem, holnap már éhesebb lesz. Nem tudok semmit beletuszkolni, erősen tiltakozik. Egész nap ezt hallom: nem-nem. Még jó, hogy nem lázas, mondjuk, akkor lehet, hogy eleve többet inna. Sztem nagyon fáj a torka. Adtam neki megint Cataflamot.

Képek előzetesben

Kata feltett 3 ízelítőt az Ariánról készült képekből a blogjára. Nekem nagyon tetszenek, és olyan szépeket írt Kata a felvezetőben, köszönjük szépen!
www.ribizlifoto.blogspot.com

Cupp

Mostanában állandóan cuppanós puszikat ad, meg dob Arián. Minden kérés nélkül sokszor odajön és ad egy puszit, mutatja, hogy most az arcomra ad, most karomra, stb., puszilgatja a kedvenc plüssállatait is. Biztos, hogy ez szeretetből jön, meg állandóan puszilgatjuk is, így "másol", de azon meglepődtem, mikor vmlyik nap fürödtem, odajött a kádhoz és a kádat is megpuszilta. Szereti???? :)))))))

Eggggész álló nap nyifogva közlekedik és mindenen kiakad. Hú, néha kiakasztó, remélem, tényleg hamar meggyógyul :).

Gyógyulgatunk?

Köszönjük a sok gyógyulást kívánó üzenetet, úgy tűnik, hatnak :). Mukinak már tegnap kora estére lement a láza, este még azért adtam neki egy kúpot éjszakára, hogy esélye se legyen a láznak, de azóta nem kap kúpot, remélem, nem is jön vissza a láz, nem szeressük. A torka viszont nagyon fájhat szegénykémnek. Én azt gondoltam, hogy a Cataflam cseppek, amiket kapott, segítenek a torkát rendbe tenni, mert gyulladásra is vannak, de dokibá azt mondta, hogy az a fájdalomra van, majd a kis szervezete eltűnteti a hólyagokat, ne adjam folyamatosan, csak ha fáj. Hoppá. Viszont elkezdtem neki a Homeovox-ot és Osciloc-t adni, hogy rásegítsünk. Elég macerás két fajta homeót is adni, mert eleve most nehezen fogad el bármit a kis torka miatt, másrészt, beosztani, hogy előtte, utána tuti ne egyen-igyon, de a lényeg, hogy jobban legyen a kis Mukim. Este elszundított kicsit és üvöltve ébredt, potyogtak a könnyei, nem hagyta abba, adtam neki panadolt, ahogy az hatott, akkor nyugodott megint meg. Éjjel is felsírdogált, meg most is néha nekiáll, édes drágám. Mondta is dokibá, hogy nem véletlen, olyan mintha herpeszes lenne a torka, bazira rossz lehet. Nyűgösködik, de azért aktívkodik, porszívózik, stb. :). Nagy nehezen elaltattam nemrég, mert az Istennek sem akart, holott már szétdörzsölte a szemét. Inkább iszogat, reggel elutasította a gyümit, biztos csípte a torkát, aztán főztem kis virslit, hogy az nem csípi, de az sem kellett. Jön majd kis leveske, főztem tegnap jó kis tyúkhúslevest, hátha az bejön, abból evett tegnap is a drágám. Szóval, reméljük a gyógyulás útjára léptünk. Azért én mindent jó hosszan tudok ragozni :))).
Este így megült Mami ölében mesénél, ez is fura:

Torokfájás

Tegnap délelőtt fotózáson voltunk. Alapvetően élveztük, és nagyon várjuk a képeket, de fura volt, hogy Muki nem egyszer nekiállt ellenkezni, hisztizni. Mondjuk Kata, a fotós, mondta, hogy mostanában több ilyen is volt, hogy vhogy érzik a gyerkőcök, hogy most vmt produkálni kéne, most éppen jól kéne viselkedni, nem szeretik a korlátokat. De emellett sok mosolygós kép is volt, és sztem jó sokat lőtt el Kata.
Aztán este, mielőtt elaludtam volna, mondom, megtapizom még Mukit, aki akkor már 2 órája aludt. Hallottam, hogy furán lélegzik. Tapiztam, meleg. Kivettem, megmértem a hőjét, 39 fokos láza volt.
Éjjel egy-egy kis rövid időre tudtam lenyomni a lázát, reggel vittem be vizeletet az sztk-ba, mert nála ilyenkor fennáll a veszély, hogy esetleg a húgyúti fertőzés jött vissza. De negatív volt a lelet.
Aztán kijött dokibácsi délután, megnézte Mukit, aki egész nap tiszta punnyadt volt, a karomban kellett hurcibálnom és nagyrészt szunyókált vagy aludt. Kiderült, hogy tiszta hólyag a kis torka, azt mondta dokibá, hogy herpesz szerű foltok, nagyon fájhat neki. Nem tudni, hol szedhette össze, de sztem valszeg a jó kis usziban. Meg sok gyerek között is volt, és bár kéri a hotel, hogy ha beteg a gyerkőc, vagy csak gyanús, ne hozd le a gyereked, de ehhez képest voltak olyan kis gyerkőcök, akiknek, szegényeknek, majd' kiszakadt a tüdejük, úgy köhögtek, de nem érdekes, igyad csak kislányom a tök hideg gyümölcslevet.
Délután az amidazophen kúptól lement a láza Mukinak, aludt egy kicsit, de úgy ébredt, hogy kb. fél óráig keservesen sírt, hullott a könnye, fájhatott a kis torka. Úgyhogy megint befájdalomcsillapítóztam, ahogy az hatott, ő is lenyugodott. Most alszik. Nincs jelenleg láza. Remélem, nem is lesz. Annyira ijesztő volt, hogy nem nagyon lehetett lenyomni. Olyan kis elesett volt, édes drágám. Tudom, hogy sok gyerek sokszor beteg, de az ember tényleg nem tudja, mi az aggódás, amíg nincs gyereke, sztem.

Wellness

Hazajöttünk Bobóországból :).
Először fanyalogtunk a szobán, mert a gyerekágy ne utazóágyat jelentsen, hol a pelenkázó és miért nincs kád, csak zuhanyzó? Aztán túlléptünk ezeken az apróságokon, és szép napokat töltöttünk együtt és élveztük, hogy csak Ariánnal és egymással kell törődnünk.
Arián minden nap szépen kidőlt az uszodától és a sok játéktól, infótól, benyomástól. Persze, azért az éjszakákat nem aludt végig, tápszer, tea kellett.
Tényleg szuper hely gyerekes családoknak, mert nagyon sokféle játék van, nem tudják megunni a gyerekek, úgy vettem észre, vannak foglalkozások a kisebbeknek, nagyobbaknak is, tényleg minden róluk szól.
Bobó a hely "szelleme", ő egy víziló, mindenhol az őt ábrázoló képek szerepelnek, víziló játék kiállítás van a hotelben a gyerekek által beküldött mindenfajta vízilóból, és Bobó "személyesen" megjelenik délelőtt a játszóházban és este a vacsinál. Annyira cukik a gyerekek, ahogy megrohamozzák és simogatják, tapogatják, pacsiznak vele, a szülők meg lelkesen fotóznak (Arián szülei is :))).
Uszikáltunk is. Első nap kis rinya, jaj, kapaszkodom apa-anya nyakába, aztán 10 perc múlva nyugi. Utolsó nap már azért sírt, hogy 1 óra után kivettük a vízből :). Még a medencében is voltak játékok, azt sem kellett vinni.
A reggelinél, vacsinál külön gyerekrészleg, előkével, gyerek étkészlettel, bébiételekkel, gyümikkel, külön nekik főzött kajcsival. Bár néha apa meg én is megdézsmáltuk, én a mindennap a menün lévő tejbegrízre gyúrtam :)), apa meg szerette a könnyű kajcsikat, ha éppen nem volt baromfi a felnőtt pultban.
És Arián is. Minden reggel szépen megreggelizett, együtt ebédeltünk az uszi étteremben, délután ment egy kis uzsi, aztán este megint szépen vacsizott. A legtöbbször egyedül! :). Persze, el lehet képzelni, ahogy pl. egyik este a tejbegríz után kinézett, de jóllakott :).
Minden evésnél lelassult egy kicsit. Egyfolytában szkennelte a terepet, még az utolsó nap sem tudott azzal betelni, hogy mennyi gyerek és ember van körülötte, pedig ő már látott sok embert, de így egyben teljesen izgalomba hozta a dolog.
Voltunk Ringató órán, pont voltak foglalkozások pár napig, így nem hagytuk ki a heti adagot, bár Muki egy idő után rácuppant egy kislányra, akivel elvonult játszani, de én jól mulattam :). Játszóházaztunk, mindent kipróbáltunk, sokat nevettünk, és látszott Mukin, hogy boldog. Oké, általában az, de sztem nagyon élvezte, hogy állandóan vele foglalkozunk és játszunk, játszunk.

Képes beszámoló:
Nagy kedvencek a labdák:


Hamma:

Játszóházban:

Kis magamutogatás:

Mint a nagyok:

Fincsi vacsi:

Itt már bátran tapogatta Bobót:

Uszi:

Süt a nap:

Wellness:

Érzékeny

Egy kis utazási beszámoló. Mert érdemel egy pár szót.
Odaút. Arián elaludt induláskor, de már az M7-es elején felébredt, és végig ébren volt. Kezdetben kézrázós bulizás, aztán simán játék apával meg a játékaival, de aztán jött az út vége (Összesen volt majdnem 2 és fél óra). Szegény már nem bírta cérnával és nekikezdett keservesen sírni. Megálltunk, hátraültem, mert én vezettem, mivel én ismerem az utat, Ajay gps-szel ment volna, így egyszerűbb volt. Először kicsit megnyugodott Muki, de amint realizálta, hogy megint elindultunk, megint rázendített. Megállni azért nincs értelme, mert kiveteti magát és utána még nehezebb visszatenni, befeszít, hiszti. Kb. 3 percről volt még itt szó, de ő ezalatt annyira kiakadt, hogy lehányta magát, a hátsóülésen lévő ruhákat, ülést, mindent úgy kb. 30 cm-es körzetben. Amint kivettük és nem tettük vissza, minden szép és jó volt újra. Persze moshattam a ruháit este, Ajay meg próbálta a fertelmes szagot a kocsiból eltüntetni.
Visszaút. Felébredt megint útközben, jól bírta, nem nyügizett. Aztán már majdnem otthon voltunk (Csepelen), és ő a Közvágóhíd előtt elkezdett sírni, az OBI-nál pedig megint kipakolt. Ezután megnyugodott, bújt hozzám, mosolygott, minden rendben volt.
Már az első eset után felmerült bennem, hogy lehet, hogy olyan érzékeny gyomrú szegény, mint én, és lehet, hogy azért sír, mert hányingere van. Az első lehetett volna hisztitől hányás, de a másodiknál a sírás elkezdése és a hányás között túl rövid idő telt el.
Így a hazaút előtt oldottam fel neki Cocculine tablettát, homeopátiás bogyó utazási rosszullétre, de valószínűleg bezavart, hogy reggeli után indultunk és hamar kapta a bogyeszt, nem tudott rendesen felszívódni a nyálkahártyán. Ezentúl minden hosszabb utazás előtt rendesen fog kapni belőle. Sajna, én ugyanilyen vagyok, ha nem én vezetek, akkor rosszul vagyok, repülőről ne is beszéljünk. Nekem ez a bogyó jött be. Szegénykém, miért nem az apja, akár 36 órás repülést is kibíró szuper gyomrát örökölte? :((((


Így indult az utazás. A többit tudjuk...

Mindenkinek ajánlom

Múlt héten megint elmentem kedvenc biorezonanciás orvosomhoz, aki alapvetően homeopátiával gyógyít, és akinél a vizsgálat, a diagnózis felállítása biorezonanciás készülékkel történik. Tetőtől talpig végignéz, kiszűr mindent, az ásványianyag hiánytól kezdve az esetleges komoly bajokig. Először 2 éve voltam nála, mielőtt Arián megfogant. Addig is használtam homeopátiás szereket és mindig segítettek, nem is értem, hogy miért nem sokkal elterjedtebbek nálunk ezek a szerek, vannak, akik azt hiszik, ez kb. egy "vallás" és csak jó annak, aki hisz benne, de köszi nem kérünk. Nem is értem én ezt, komolyan. Illetve értem, a gyógyszergyártóknak is meg kell élniük vmből, amellett persze, hogy az ember legtöbbször elsőre úgyis az allopátiás dokihoz megy.
Magát a biorezonanciát nem ismertem korábban, Emese járt először a dokinál, ő ajánlotta, akkor még szinte kinevettem, hogy kuruzslás, aztán mégis elmentem, gondoltam, vesztenivalóm nincs. És akkor, miután 2 évig hiába próbálkoztunk babával, és a normál nőgyógyászok elriasztottak a vizsgálati ötleteikkel, dokibá megvizsgált, közölte, hogy milyen nőgogyi bajaim vannak, a hormonjaimmal mi a gond és alapvetően nem vagyok éppen termékeny állapotban, de elkezd kezelni és rendbetesz. Ajayt is megnézte, nála minden oké volt. Az az indiai vér, komolyan, mikor egyszer elmentünk családfa elemzésre, az én oldalam tele volt betegségekkel, nála senkinek nem volt semmi baja...
Szóval, az első ilyen vizsgálat és megkezdett kezelés (homeopátiás bogyók szedése, amiket az eltérések alapján "programozott" be a doki) után 3 héttel, 2 év hiábavaló próbálkozás után terhes lettem. Na, azóta többször jártam a dokinál, a terhességem vége felé, amikor rendszeresen visszatérő gégegyulladásom volt, ő rendbetett, pedig előtte már kaptam antibiot, sima gyógyszert, mégis visszajött, ha csak "sima" influenzám van, akkor is rendbetesz.
Múlt héten kísérteties volt, hogy szinte ugyanaz volt a helyzet, mint a 2 évvel ezelőtti diagnózis esetén. Ez nem azt jelenti, hogy nem javultam akkor, hiszen itt van Arián :), hanem majd' 2 évig nem kezelt ezután ezekkel a problémákkal, mert a terhesség alatt nem voltam, csak a vége felé, illetve pl. ásványianyag vagy vitaminhiány esetén egyszerűen be kell vinni a szervezetbe azokat a bizonyos anyagokat.
Most megint kaptam szereket, legjobb reményeim szerint mindent rendbeteszünk, majd megyek kontrollra.

Beszélgetős párty

Szombaton itt voltak a barátaink, már szilveszter óta nem találkoztunk, így épp itt volt az ideje, mondtam, hogy jöjjenek hozzánk, elbeszélgetünk. Nem nagyon akartam főzni, inkább kis snackre gondoltam, de aztán mikor vásároltunk, csak vettem csirkét, mondom főzök egy kis indiait, általában azt szoktam, ha talizunk, magyart otthon is ehetnek :). Volt csirke, csicseriborsó, rizs, és sütöttem ún. pakorát, csicseriborsólisztbe és fűszerekbe forgatott zöldségeket (hagyma, krumpli, karfiol, zöldpaprika), meg csirkét, ez kb. olyan, mint ha rántott cucc lenne, de indiai ízekkel, másabb panírral. Nem pont úgy készítem, mint a linkelt oldalon van, de asszem elég autentikus, anyóspajti tanította. Végülis ízlett minden.
Szóval volt eszem-iszom, dínom-dánom, kis szolíd dance:



Pucérkodtam is:


Te, Paparazza:

Ártatlan vagyok, kérem:

Barátkozunk megint

Pénteken itt volt Emese barátnőm Domi kisfiával, aki 11 hónapos. Folytatódott a barátkoztatós történet. A 2 fiú sztem alapból szereti egymást, de azért én jókat nevettem azon, hogy az én kedves, barátságos kisfiam elkezdett irigykedni, állandóan nyomult Domi után, mikor az vm játékot a kezébe vett, hirtelen neki is pont az kellett. Erről majd idővel remélem leszokik, majd leszoktatom, most is mindig eltávolítottam onnan :). Másrészt Domi nem nagyon szerette, ha Arián ismerkedik vele. Muki megint tapizott, barátkozott volna, ahogy szokott, kis simi-simi a fején, arcán, persze volt néha egy kisebb nem annyira simi-simi, afféle még-nem-tudom-mindig-konrollálni-a-kezemet érintés, és az egész tapinak az lett az eredménye, hogy Domi már akkor sírva fakadt, ha Arián közelített. De azért nem adjuk fel, újra egy ringbe eresztjük őket :). De amúgy édes volt, hogy ugyanúgy, ahogy Arián náluk, Domi is tisztára belevetette magát a játékokba, a másé mindig érdekesebb, de vicces volt, hogy ha csak egy kis kocka volt nála, Arián akkor is utána vetette magát :). Na, majd, ha egyszer testvére lesz :).

Én is pont Micimackóval akartam játszani:

Sétálunk

Manapság már lehet úgy menni Mukival sétálni, hogy battyog. Kezét nem szabad fogni, csak nagyon ritka esetben, mert őfelsége önállóóóóóó. Ez a séta dolog így jó, mert kicsit elfárad :), plusz mozog ebben a hidegben. Néha meg-meg botlik, esetleg mászásban folytatja, míg fel nem szedjük :), de az még belefér, eddig azért nagy hóbazuttyanás nem volt, koppkoppkopp :).

Ilyen kis battyogi lett:

Kicsit begyulladtunk

Múlt héten kihívtam megint szegény dokibát. De Arián rekedt volt, nekem elég ennyi. Mondta, hogy ne vigyem sétálni, mert ez gégegyulladás, a torka kicsit piros volt, de nem annyira. Kapott cseppeket, meg kálciumot, illetve írt fel a dokibá kruppra kúpot, arra az esetre, ha éjjel azt hallanám, hogy furcsán szedi a levegőt. Na, jól beijesztett, de bíztam benne, hogy nálunk nem fordul ilyesmi elő. Szerencsére, nem volt gond. Másnapra már jobb volt Muki, harmadnap szinte semmi, de még tegnapig kapta az előírtakat.
Hozzáteszem kapott 2 napig Homeovox homeopátiás tablettát is vízben oldva, gégegyulladásra van, sztem ez is hatott, legalábbis én nagyon hiszek benne.
Az evés is jobban helyreállt, ahogy javult Muki.
Remélem, hogy nem az előző vasárnapi hólapátolás során fázott meg Muki, kicsit hidegnek tűnt akkor az idő. De a lényeg a lényeg. Most nem szabad semmit összeszedni, mert szerdán megyünk wellnesselni és jó lenne 5 szép napot együtt tölteni. Elkezdtem már félrerakni a cuccokat, amiket odaviszünk, meg írogatom, mi kell még. Nem voltunk még el 5 napot Mukival, reméljük a legjobbakat. Bababarát hotel, meglátjuk :).

Muki ismerkedik az utcával:


Szereti Buksi kutyust:


Ott:

Na, ez a nyügis, hisztis Muki: