Wednesday, December 29, 2010

Kari 2010.

Azért pár szóban a karácsonyról, mielőtt elfelejtem, mik történtek.
Sajna még csütörtökön is vásárolgattunk, bár Ariánnak ez nem nagyon volt ellenére, sőt, fogta a saját kis kosarát és bevásárolt. Általában elég konzekvensen joghurtokat és tisztítóeszközöket szokott venni, most is így volt :). Aztán persze megszűröm, mi maradhat. De így nincs eszement rohangálás, elfoglalja magát.


Persze, már napok óta ment a készülődés, Arián lelkesen csomagolt, mikor mi akadt a kezébe, és mikor kinek, néha magának is bepakolt pár dolgot. Persze, a csomagolópapír sok minden másra is hasznos. 1-2, várhatóan fel nem használandót (hercegnős pl.) hagytam neki gyurmákolni.


Aztán jött szenteste napja. Arián reggel óta mondogatta, hogy Bóódog csajácsonyt!!! :)
Anya csinálta a halászlét, szabolcsi káposztát, én 4 féle sütit, a savanyúkáposztás káposztát pár nappal később csináltam. Mukikát pár órára átvittük hozzájuk, amíg feldíszítettük a fát és csomagoltunk. Apafej díszített, kis asszisztenciámmal, közben szépen bedobozoltam az ajándékokat.
Aztán jött a család, lekapcsoltuk a villanyt, hogy Muki a szép fényeket lássa először. Tetszett neki: ooooh, odanééééézz! :)))
Aztán csodálkozás letudva, nekiesett az ajándékoknak, teljes magabiztossággal azonosította a neki szánt csomagokat, pikkpakk kicsomagolt mindent.
Legjobban a Thomas készlet, vonat és sínpálya tetszett neki, sokat játszik vele, de siker nála a gyereklaptop is. Ezt az öröm mellett óvatosságból vettük neki, mert így kevesebbet macerálja a mi gépünket. Lehet vele betűket, számokat, dalokat tanulni, játszani, sztem sokáig tudja majd használni.
Mamiék vettek neki nagyobb, mostmár kisgyerek méretű paplant és párnát, Micimacis huzattal, majd kap hozzá Thomasos huzatot, de nem érkezett még meg, amit Anya rendelt. Most azzal alszik, nagyon cuki, ahogy a nagy paplant húzza át hajnalban a mi ágyunkhoz, mikor átkéri magát :))).
Pár kép:



Monday, December 27, 2010

Mégegyszer.

Saturday, December 25, 2010

Tiszta apja. / Just like his Dad

Hanggal!
Give some sound!

Merry Christmas!

Click to play this Smilebox greeting
Create your own greeting - Powered by Smilebox
Create your own greeting card

Boldog Karácsonyt!

Kis türelem és betöltődik :).


Click to play this Smilebox greeting
Create your own greeting - Powered by Smilebox
Personalize your own free ecard

Thursday, December 23, 2010

Anya bííííííína!

Ahogy Muki (engem utánozva és nagyon bátran) mondani szokta.
Történt ugyanis, hogy megint süteményt készítettünk. Arián erre iszonyat belelkesedik, hangosan kajabál, hogy csini baba süti (vagyis, hogy ő csinál sütit), egyből áll a székre, egyből túrna és adagolna mindent. A mindent szó szerint értendő, ami a keze ügyébe kerül és elérhető, tenni akarja a tálba, nagyon résen kell lennem. Sztem az önállóság sem mindig jó. Persze, pakoljak le mindent. De akkor azt vissza is kell pakolni :). Szóval. Kikevertük a kókuszgolyó alapját, ma délutánra-estére direkt nem nagy kunsztos dolgokat terveztem, mert még mindig vásároltunk ma és elment az idő. Kókuszgolyó félretesz, úgy, hogy többször megmentettem az extra kakaótól, porcukortól, meggylétől. Jöhet még egy adag gyors mézeskalács. Nem kell megijedni, félig kész por, félig maradék hozzávalók, gyorsan megvan. Kikevertem, de mivel fájni kezdett a hasam, sztem sok volt mára a menetel és a tevékenység, így mondom, leülök 10 percre, azt is félreteszem, kicsit áll, aztán kinyújtom, stb. Ajay kint ült a konyhában, befejezte a vacsiját és még nézett laptopon egy hindi filmet, szóltam, hogy nézzen már oda, hogy Muki ne bomlassza le a konyhát mire visszajövök. Na, Mukinak kb. 3 perc kellett mindehhez. Megkaparintotta a maradék tojásfehérjét, és elérte a mézest is a tálban, mindent jól összeöntött, szétkente a pulton, a kávégépen, jutott a földre is. A mézes ragacsos trutyiból!!!!!!
Apja pedig már csak ezt vette észre, hogy ez megtörtént. Most komolyan! Tudom, hogy én vagyok a hibás, egyáltalán miért érhetett el bármit Muki. De kellett kb. 15 perc, elvonultam, lenyugodtam és nekiálltam konyhát takarítani.
Ennyit a gyors mézesről. Most nekiállok, ha törik, ha szakad, csinálok ma mézest, találtam egy olyan, nem gyors receptet, ami egy nap alatt megpuhul, én most akkor kivonultam a konyhába...
Mikor leszek már olyan dörzsölt és tapasztalt, hogy ilyenek ne forduljanak elő és mint csodálatos háziasszony és konyhatündér, minden pikkpakk legyen karácsony előtti estén???? Will that time ever come????????????????????
Kicsit szomorkás lettem.:(((

Monday, December 20, 2010

Új hobbi / Bed diving

Néha csak nézek, miket kitalál, milyen önálló. Eszébe jut valami, nem vár meg, hanem csinálja. Szombaton leszedte a Luftbalsamja tetejét. Muki, mondom, nem lesz így jó, add ide a tetejét, mert kiszárad. Na, hol a teteje? Mutatja és mondja, hogy az ágy alatt. Lehajolok, hát, én ott nem látom. Keresem az előszobában, jövök vissza, Muki sehol. Fogta magát, bemászott a franciaágyunk alá, egészen a falig, kihozta a tetőt és közölte, Anya, itt van! Szerencsére nem tud ráomlani az ágy, meg semmi, de komoly kommandós mászást kell eszközölnie, hiszen alig kb. 20 cm-es a magasság. Most ez lett a hobbija. Este már rászóltunk, hogy hagyja abba, ne másszon az ágy alá. Na, erre nekiállt sírni :))))).

Arian's new hobby I just call bed diving. One evening we were looking for the cover of his cough balm. He went under our bed and took it out. Since then he wants to practice this and when we tell him not to, he starts crying. :))).

Ez mi?

Mindig mond valami újat Muki. Amellett, hogy már legtöbbször mondatokban beszél, elkezdte tök jól használni a "nem tudom", "mi ez?" és a "de" kifejezéseket is. Már hiányoltam, hogy hol az ez mi? korszak. Mondjuk eddig is kérdezett, csak nem így, hanem: Anya? és rámutatott arra, amit nem ért :).
Megzabálom. Rászóltam, hogy a felszeletelt körtéjét egye, ne azt a hideget, amit kihozott a kamrából. Erre gyorsan eldugta a háta mögé :))))))))))).

Arian started using "I dont know", "what is this?" and "yes, it is" expressions very nicely. So it seems our "what is it?" period has started. :)).

Ki korán kel / Early bird

Édes drágám tegnap kihagyta a délutáni szunyát. Mamival elmentek szánkózni, a szánkón már hunyta a szemét, Mami gyorsan hazahozta, na, egyből felébredt, alvás szó hallatán heves tiltakozás, nem volt hajlandó. Na, mondom, ha kibírja estig, hamar ágyba dugjuk. Így is volt, 8-kor már aludt. Apjával leültünk nyugizni, aztán este 11-kor még megnéztük a Hét év Tibetbent, így hajnali 1 után feküdtünk le. Mi bolondok. Hajnal 4-kor fiatalúr kérte a tejét, aztán 6 órakor elkezdett panaszkodni, hogy Anya, megy le, baba kéj hamma. Hú, azt a szentségit, de friss és boldogságos voltam. De ha valamit a fejébe vesz, nem áll le, addig mondja, míg megteszem, mert égnek áll a hajam. Így történt, hol reggel fél 7-kor már kalácsot nyomattunk. Mondjuk, Muki, a kis bátor csak pár falatot evett, na, ez kiváltott nálam némi nemű elégedetlenkedést, becsomagoltam neki és 1 órával később benyomta, sőt, még elszedte az enyémet is. De azért én nem szeressem ezt a nagyon korai témát. Inkább 10-kor feküdjön és aludjunk 8-ig. Ráérünk majd hajnalozni, ha egyszer már nem vagyunk itthon.

Arian slept very early last evening since he missed his afternoon nap. Ajay and me had some free and peaceful time in evening, we were watching a movie until 1 am. Which was a bad idea since Arian woke up at 6 and asked for food. Quite painful to get up so early after hardly having slept 4-5 hours plus having got up to make his milk at 4 am. So we had an early start today, but I dont really appreciate it, his 10 pm sleeping, 8 am getting up timing is just fine with me.

Saturday, December 18, 2010

Ajándékokról / About gifting

Mostmár egész jól elbeszélgetünk egymással. Ennél bővebben is beszél, már 4-5 szavas mondatokat is összerak, de vhogy a kamera mostanában nem tetszik neki.

We are having quite nice conversations lately. He talks mostly more than in this video, makes already sentences of 4-5 words, but he is not very fond of the camcorder nowadays.

Képekben. / Some photos

Természetesen szánkóztunk ma. Vagyis Mami húzta Mukit, én kímélő sétán voltam, Arián pedig folyamatosan nyüstölte Mamit: - Gyorsan, gyorsan!! Mééég! De Mami nagyon jól bírta és még élvezte is nagyon :)))). Emlékszem, tavaly még totál unta Muki a témát, most nagyon bejött neki, alig akart hazajönni. Aztán leszállt kicsit és a legnagyobb hóban szaladgált, végig ott jött az úton :).

Went of sledging. Nani was pulling him, I was walking, they both enjoyed a lot. Arian pushed Granny to go faster! faster! Moooore! :)))
Csak kényelmesen / Comfort comes first:
Buksi, az ufonauta párizsit kap / Buksi dog the ufonaut gets some bite:
Beleült a vödörbe. Apja meg feltette asztaldísznek. Nem unatkozunk, az az igazság :). / He sat in the bucket. Daddy put him on the table for decoration. Not bored at all, I can tell you.

Szülinap / Birthday

Angeliék Noémi babája 1 éves ma! Kívánunk sok boldog születésnapot, kicsilány!

Our friends' baby girl is 1 year old today. Happy birthday little sweetheart!



Friday, December 17, 2010

Tényleg?

Sonográfus néni szerint kisbabánk lányka. AZT is látta. Én csak amazt nem láttam. Mondom, tényleg, komolyan? Aszongya: higgye el, egész nap ezt nézegetem :)). Azért kíváncsivá tett :).

The sonographer lady told us today, that our second baby is going to be a girl. She saw the evidence, I just didnt see the opposite :).

Monday, December 13, 2010

Egy pár kép / Some photos

Sütikészítős / Making biscuits:
Pirospozsgás / Fresh face:

Éééédes dolgok.

1. Tegnap mézeskalácsot csináltunk, Muki adagolta a hozzávalókat, aztán kevertük, formáztuk. Na, a formázásban őt persze az érdekelte a legjobban, hogy a formát vízbe mártjuk formázás előtt, hogy ne ragadjon. Ez nagy móka. A végén már a kezét mosta a kis tálkában, plusz beledobott egy adag tésztát, és gyúrta, így nem sütöttük ki a teljes adagot :). Nem lett rossz, de nem is világszám. Lehet, hogy majd kipróbálom azt a receptet, amit az oviban adtak a miki bulin.
2. Reggel Muki általában fogja a hajgumimat, szemüvegemet, telefonomat, a kezembe nyomja és közli, hogy megy le, kábé! (kávé). Aztán bepróbálkozik a kávékuncsorgással, persze egy cseppet sem kap, így is pörög eléggé egész nap.
Magyaráztam neki: - Arián, a kávé felnőtteknek való, nem kisbabáknak, Te nem ihatsz!
Muki: - Anya, baba nagy baba, kábé!!! :)))
3. Ma ül az ölemben, nézegetjük a Thomasos könyvet.
Egyszercsak nézi a szám: - Anya szája? Mondom bibis, be kellett ragasztani.
- Anya, kjém! Ugyanis ha neki fáj vmje, be szoktuk krémezni :).
Aztán megsimogatja az arcom és mondja:
- Anya, baba ad puszi.
És kaptam egy édes cuppanósat. Olyan kis kedves drága.
4. Apjával nézegetnek egy játékkatalógust. Persze, Arián ráindul a kisautókra, mindegyik kellene belőle. Jó móka. Egyszercsak feláll a katalógussal, kimegy az ajtóhoz és elkezd kajabálni:
- Mikka bácsi! Gyeeeje! Baba kell akka bümm, hozzááá!
Megzabálom. Erre apja kezembe nyom egy telefont és felhív a konyhából, eltorzított hangon, mint Mikulás bácsi. Letárgyaltuk, Arián elmondta, melyik autót szeretné. Most várja, hogy karácsonyra kapjon, persze, addig jó fiúnak kell lenni. Mondtuk, hogy még addig csicsizni kell párat. Na, egyből feldobta magát a kanapéra, hogy baba, csicsi, jön Mikka bácsi.
Remélem, nem kavarodik be a Mikulás dologtól, próbáltam a karácsonyra hegyezni a dolgot, hogy tudja, nem mindig jön ajándék, akárki is hozza. Jézuskát még nem hoztuk be a történetbe, sztem így is varázsos. El sem tudom képzelni, mi járhat a kis fejében.

Nem tudok mindig címet kitalálni.

Na, szupicsek. Lehet, hogy doktorbácsinak tényleg igaza lesz, azt mondta, hogy most az a trend, hogy gyerkőcök gyorsan kijönnek az egyik nyavalyából, aztán felülfertőződnek vmvel. Ma elkezdett Muki orra folyni, meg köhécsel. Már elő is vettem a tuti kis kakukkfű cseppeket. Hihetetlen, hogy még mindig tök odavagyok, ha vm betegség tünetet látok a gyereken :). Ha gázosabb lenne, holnap megint kihívom dokibát, nem viszem be a sok beteg gyerek közé most, az tuti.
Én elvagyok, kivéve, hogy a teljes felső ajkam és az alsó egy része tök herpesz :((((((((((. Ajakfeltöltésen nem kell gondolkoznom most, az tuti :))))). Nálam ez a gyengébb immunrendszer jele. Végigtapasztottam herpesztapasszal, gyönyörű, elhiheti bárki :). Jól elkaptuk. Pont a legjobbkor :(. Úgyhogy most immunerősítés ezerrel.

Saturday, December 11, 2010

Helyzetünk

Jobban vagyunk. Mukinak szerdán éjjel lement a láza, azóta nem is volt, remélem, ez így is marad. Nekem fájdogál néha a torkom, de kibírható. Muki ugyanúgy pörög gyakorlatilag, nem nagyon mondaná meg az ember, hogy baja van. Szerencsére. Már a Normaflore-os gyógyszertrükk sem jön be, így nem maradt más, mint a reggel-este magamhoz szorítom szegénykémet úgy, hogy nem tud moccanni és beletöltögetem az 5 ml-t, amikor sírás közben nyitva a szája. Na jó, kegyetlenül hangzik, de hamar megoldjuk :). Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy a foga is bejátszik, sokat rágcsálja hátul az ujját, lehet, hogy megindulnak az utolsó nagy fogak.
Sztem ezért is van, hogy kb. másfél hete fura éjszaka, sírdogál, hogy anya-anya, van, hogy tejet kér, (sztem kegyetlenség anyával szemben, hogy akár 3-szor is kizavar a konyhába tejet kavarni), van, hogy csak sírdogál egy ideig és visszaalszik. De ez elég fárasztó. De annyira nem egyértelmű, hogy befájdalomcsillapítózzam. Aztán ma is fél 8 körül már ment a terror, hogy Anya, baba megy le. Mondom, oké, kisfiam, szia, mehetsz. Neeem. Anya megy le! :))))
Nem tudom, mikor jön el az az éjszaka, mikor végigalszunk, én már nagyon várom. Pedig kiegyensúlyozott, vidám kisgyerek, így nem nagyon értem ezt az éjszakai macerát. De én totál ugyanilyen voltam anyukám szerint, 2 és fél évesen aludtam át az éjszakát. Szupi lesz.

Csak hááááát, az a helyzet, hogy mire Arián átaludja az éjszakát, úgy néz ki, hogy lesz egy másik sírásesélyes emberkénk a házban. :)))))))))))
Ugyanis drága Mukikánknak testvére lesz. A héten töltöttük a 12 hetet, tegnap volt a 12. heti ultrahang, jelenleg kistesó 6 cm-es emberke, úgy néz ki, hogy mindene rendben, jövőhéten még lesz integrált teszthez vérvétel.
Nem mertük eddig mondani, mivel Ariánnál voltak gondok a terhesség elején, aztán a végén is, féltem itt is. És itt is voltak. Amellett, hogy az elején nagyon fáradékony voltam, estére általában bealudtam Mukival, folyamatosan rosszul is voltam, émelyegtem, hánytam, ez még mondjuk most is tart, mindig savas a gyomrom, de ez még oké is lenne, csak megint bevéreztem. Emiatt szigorú pihenést rendeltek el, ami valljuk be, egy kétéves mellett nem egyszerű. De család próbált segíteni, megoldottuk. Szóval, ez is oka annak, hogy mostanság el-el maradtam az írással, fáradékonyabb voltam, gyengébb, de most már alakulunk :)))). És készülök a 4 évig non-stop nem alvásra :))).
Elkezdtem blogot írni a terhességről, ezt most ide beimportálom, időrendben berakja, okt. 16-tól kezdődik, akit érdekel és van ideje, mert tudom, hogy mindenki elfoglalt anyuka, az olvasgassa bátran :)))))).

12 hetes vizsgálat.

Tegnap voltam megint dokinál, 12. hetet töltöttük. Na, gyorsan meg is csinálta az UH-ot, csak lestem, azt hittem, elküld specialistához. De azt mondta, minden rendben van, bébi nyaki redője 0.1 cm, (ez meg már szinte túl kevésnek tűnik), 6.1 cm hosszú, 2.3-as a feje (most komolyan, döbbenetes), és mindene megvan és jól van meg. Jövő héten megyek vérvételre az integrált teszthez, az ad még majd pontosabb eredményt. Ez állítólag 60%-os biztonság, egy ilyen UH, a vérvétel viszont 95%-os. Ennél már csak a magzatvíz mintavétel pontosabb, de azért nem szúrkáltatjuk magunkat.
Ami fura volt, hogy a múlt heti speckó UH nem találta sehogysem a miómámat, most dokibá egyből megint, na, itt a mióma, mérjük meg, 4 cm-es. Én ezt nem értem. Kíváncsi leszek a 16. heti genetikai UH-ra, mert hogy ennyire mást lássanak, illetve ne lássanak, ezt nem tudom elfogadni.

Thursday, December 9, 2010

Híradó

Na, lerobbantunk. Este néztük a híradót, mondták, hogy milyen nagyon sok most a beteg gyerkőc, sokkal több, mint tavaly ilyenkor, a h1n1 hiszti idején. Na, mondom, milyen szuper, hogy Muki baromi rég volt már beteg, kemény kiscsávó :).
Este apja viszi fel fürdeni, megy a szokásos, anya-anya nyavaly, de most hallottam, hogy másképp sír, valami nem oké. Megyek fel, tapizom, meleg. Ekkor még csak hőemelkedése volt, nem is adtam gyógyszert, aztán éjjel 11-re már 39 fokos láza, na, ekkor beleerőltettem a Panadolt. Persze, kiakadt rám, majdnem kihányta, de csak bent maradt. Tartott vagy másfél órát, mire lejjebb ment a láza, aztán teljesen elmúlt. Kihívtam dokibát, hogy ne kelljen még több trutyi közé bevinnem, plusz ki tudja, mennyit kell most várni, ha ilyen sok beteg van. Jött is szerencsére, Mukinak tüszős mandulagyulladása van. Szte tuti a Heim Pálban kaptuk el, mikor szombaton a fejreesése után bevittük, de sztem lehet akármi. Most sokat volt ovis-bölcsis gyerkőcök közt, úgyhogy bárhonnan jöhetett.
Én sem vagyok jól, elmentem dokinénihez, nem tüszős, de bazi csúnya a torkom, kaptam én is antibiot. Jippijé. Most gyógyulgatunk. Megyek is hőt mérni Mukkónál, mert hőgörbeírási feladatot kaptam dokibától, oh yeah. Már nem dugdosom a fenekébe, javítson ki valaki, ha hibásan teszem, így sem tetszik neki, hogy hőmérőzünk, az antibiot pedig bele kell erőltetnem. Úgyhogy megint a Normaflore-ba felszívott gyógyszer trükkel kell próbálkoznom. Azt csípi :).

Wednesday, December 8, 2010

2 éves státusz

Ma kellett mennünk 2 éves státuszra védőnénihez. Sztem, mivel nem sűrűn járunk, Arián nem feltétlen vágta, hogy ki is lesz a néni, ezért minden ajtónál megjelenő védőnéninél felkiáltott: Anya, ott a védőnéni :). Aztán én magam is meglepődtem, mert nem a mi védőnénink fogadott, hanem egy helyettese, merthogy a miénk szabin volt. Akkor miért ad időpontot? A nálam sztem fiatalabb lányzó kitartóan magázott, én meg letegeztem, fura volt, de azért ment minden. Azért nem éreztem taplónak magam, inkább ő volt túl official. Persze, Arián nem nagyon szereti a cirkuszi mutatványokat, amikor felszólításra kell vmt csinálni vagy mondani, elég ritkán teszi. Így volt ez a, gyere, mutasd meg, hogy ugrálsz és hogy hívnak dolgokkal, de pl. nagyon szívesen rajzolt egy krikszkraksz rajzot :).
Néni lemérte. Ruhában. Eddig mindig vetkőztünk. 14.7 kg és 98 cm-t mért, aztán úgy aposztrofálta, hogy Muki 14 kg és 95 cm. Szóval, ezek a hivatalos adatok. :). Meg 50 cm-es a fejkörátmérő. Mindig is nagyfejű gyerek volt a kis drágám, volt kitől örökölnie :))))))))))).

Monday, December 6, 2010

UH

Múlt héten nem nyugodtam, hogy nem múlik a bajom és azt sem tudom, mitől van, így elmentem egy UH-ra, specialistához.
Érdekes volt és egyben kicsit megnyugtató is.
A miómát nem találta, pedig megnézte mindenhogy, sokáig keresgélte. Egy betokosodottat talált, de azt mondta, hogy az nem lehet az, ami nőtt az előző terhesség alatt, mert ebben már meszes részek is vannak.
Teljesen jól látható volt a kétszarvú méh. A bal szarvban van a mi kis bébink, 4 cm-esen ficánkolt, nagyon örültem, hogy látom, hogy jól van, ezt a doktornő is megerősítette.
Véleménye szerint a másik, jobb oldali szarvból jöhet a vérzés, mert egyenetlen a felszíne. Nem talált hematómát, semmi más vérzésre utaló jelet, tehát ez az.
A bal szarv jóval nagyobb már, mint a jobb, megnyugtatott, hogy nőni fog az szépen, el fog férni a baba. Nagyon jó lenne, ha tényleg nem nőne mióma, lehet, hogy az orosz csodadokim tényleg csodát tett és visszahúzódott? Kíváncsi leszek, mert a jövő héten lesz a genetikai ultrahang, ott mit látnak.
De azt mondta a dokinéni, hogy ne aggódjak, el fog múlni ez a baj és nem lesz itt gond, úgy tűnik, hogy az adottaktól eltekintve minden rendben.
És tényleg sokkal jobb már, szinte elmúlt. De még mindig megérzem, ha sokat vagyok fent, vagy sokat pörgök, mint pl. tegnap Mukika szülinapján. De azért odafigyelek.
Savasodás még mindig van, de sokkal jobb már, mint korábban. Már kb. egy hete rókakoma se látogatott meg.

Mikka bácsi

Kimikulásoztuk magunkat a hétvégén.
Pénteken Mamiékhoz mentünk, mentős Mikulásra. Annyira vártam, Mukinak hogy fog tetszeni, várta már Mikka bácsit, ahogy ő mondja.
Először kis műsor volt, végignézte, állt a combomon, lesett előre, tetszett neki. Aztán jött a Mikulás, örvendezett neki, és várta, hogy az ő nevét mondják, felkészítettem, hogy akkor skera kifele, kap valamit, ha jó fiú volt :). Mami vitte ki, már mondták a nevét, mikor egy másik kisfiú is odaért korábbról, úgyhogy kivárta a sorát Mukika, Apafej videjózott. Mikulás bácsi ugyebár mindenről tud, így megdícsérte Ariánt, hogy tudja, hogy szorgos, segítőkész kisfiú és sokat mosolyog, vidám, lássunk egy mosolyt. Persze, szeppentkém csak nézett :). De nem szabad ám az ételt-italt a földre önteni, szépen kell enni :). Ő végighallgatta, Apja mondta, dobjon egy puszit, dobott is, először Apjának :), aztán Mikulás bácsinak, megkapta a szatyrot, ekkor már bazsalygott és jött vissza a szajréval :). Mentőmikulás nagyon bőkezű volt, a fiúk külön fiús játékot kaptak, még a korosztályt is figyelembe vette, Muki kapott hangot adó mentőhelikoptert (mentohebada :), dinót, könyvet, Miki csomagot, innivalókat, volt nagy öröm.
Még a buli után odament, megtapizta a Mikulás szakállát, haját, aztán jöhettünk haza :).
Szombaton elvittük Ajayval az oviba, ahova foglalkozásra járunk, volt mézeskalács sütés (mi már az evésre értünk oda, megvártam, míg Muki felkel a délutáni szunyából), volt kézművesség, és sok-sok játék. A végén a tortateremben jött a Mikulás, mondta a neveket és vonultak a gyerkőcök. Nagyon helyesek tudnak lenni. Ajay vitte ki Mukit, ölben :), Arián már reptében dobott egy puszit a Mikinek, aztán jöttek, mutatta az ajándékát. Mikulásos puzzle. Elcsomagoltam nagyobb időkre :).
És akkor még itthon is volt Mikulás, nem is tudom, hogy bírta Muki megemészteni ezt a 3 napos dajdajt. Bár tudom. Nagyon tetszett neki :).
Aztán majd magyarázkodhatok, miért nincs mindennap ajándék :)))))))).





2. születésnap

Mi kicsi Mukink 2 éves lett ma.
Tegnap ünnepeltük, szűkebb körben, mamáék, keresztanyuék, unokahúgomék és Emeséék jöttek hozzánk. Olyan jó volt.
Az ember azt hiszi az első évben, hogy hű, ennél nincs is jobb, aztán rájön, hogy csak egyre jobb, ahogy múlik az idő.
Arián már egy kis emberke, babából már egyre kisfiúsabb, egyre inkább látszik a kis személyisége, biztos, hogy egy barátságos, kedves, szeretetteljes emberke lesz. Persze, ha nem rontjuk el addig. De nagyon igyekszünk :). Vág az esze, néha csak nézem, hogy összerak dolgokat a fejében gyorsan, és sok mindent annyira magától értetődőnek fogad el és ha másodszor találkozik ugyanazzal az esettel, emlékszik, hogy mit is csinálunk abban a szituációban.
Már beszélgethetünk vele, válaszolgat, véleménye van, már szavakban fejezi ki, ha tetszik valami, vagy ha éppen nem tetszik. Mindent végigkommentál, ha utazunk pl. kocsiban, végig beszélgetni kell vele, mutogat, észrevesz mindent, kérdez. Viccelődik, bohóckodik, ha mérges, szinte ránk kiabál, látszik, hogy nem szereti, ha nem teheti meg, amit kitalált. Persze, óvatosan próbálom kezelni, nehogy letörjön, de szerencsére hamar beletörődik egy-egy tiltásba, ha elmagyarázom, hogy miért nem.
Sokszor odajön, megszeretget, este össze kell bújni alvás előtt, ha hajnalban átjön hozzánk az ágyából, akkor szinte belém mászik, van, hogy csak a kezével nyúl oda, hogy érezze, ott vagyok, van, hogy félálomban megkérdezi: Apa? Mondom, hogy alszik, akkor megnyugszik, és ő is alszik tovább.
Egyszóval nagyon élvezetes vele eltölteni az időt, néha csak ülök és figyelem, mit csinál, hogyan csinálja.
Egy év alatt hihetetlen dolgok történtek. Mászásból járásba váltott Muki, elkezdett beszélni, utánozni minket, önállóskodik. Egy csoda ezt megélni, nagyon szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő.
Boldog születésnapot drága kicsi Mukikánk!

Marcipán fan:
Torta:
Torta után:

Kicsit hangos családunk ünnepel :)

Thursday, December 2, 2010

Havazik

Tegnap havaztunk. Apafej lapátolt, Muki kisebb lapátolás után pedig nekiállt játszani. Nagyon élvezte a havat, olyan lesz, mint én. Belefeküdt, megmászott minden buckát, csinált a szomszéd nénivel hógolyókat, aztán kb. másfél óra után szólt, hogy baba fázik, és bejöttünk. Sztem csak az arcát fújta meg a szél, azért szólt, de legalább nem kellett bekönyörögni :)

Vidám hómunkás:
Mukkó:



Mami szülinapja

Maminak szombaton tartottuk a szüli-névnapját, szegénykémnek 3 nap különbséggel van a kettő, mindig "egybe" bulija van. De nagyon jól sikerült. Az étel isteni volt, mindenki imád Anyáékhoz jönni, mert minden mindig nagyon finom, a paradicsomos töltöttkáposztáját pedig a világon senki nem tudja olyan finoman, mint ő. Csinálhatom én azt, vagy bárki, az ő receptje szerint, akkor sem lesz olyan. Először nem akart csinálni, így nem is vettünk hozzá összetevőket előző nap, de mivel látta, hogy ácsingózom rá, mégis meglepett vele :))).
Kapott szép szívalakú tortát, drága barátnőnktől nem tudtam rendelni tortát, mert Anya már lefoglalta sütikészítésre, de így legalább tuti sütiket ettünk :).
Arián totál kész volt. Már a tortán tisztára bepörgött, meglátta, ahogy kiszállították, onnantól kezdve csak azt mondogatta, hogy Mama, torta. Aztán a nap végén jól be is nyomott egy adagot, alig látszott ki a krémből.
Nagyon jól érezte magát, mert az összes kedvence ott volt, unokahúgom, akit imád, nagyon sokat játszanak együtt, és barátnőnk gyerekei, velük szintén sokat van. És persze biztos szűkebb családjának is örült. Konkrétan kb. fél óráig olyan volt, mint aki bekattant, rohangált, szaladgált, bohóckodott, mi meg csak nevettünk rajta :). Meg leette majdnem az összes virágmarcipánt a tortáról...

Laptop fiaskó

Gyorsan írok, amíg Apafej el nem viszi a gépét. Ugyanis Arián tegnap betett az "én" gépemnek. Történt ugyanis, hogy pakoltam. Lent volt egy Betadine, lehoztam egyik nap, Ariánnak volt egy bibije, arra tettem. Szedtem össze, hogy miket viszek fel, köztük ezt is, az asztalra tettem, a szemetet kivittem a konyhába. Mire visszajöttem, Arián megöntözte a billentyűzetet szépen rendesen. Veszekedtem persze. Apafej szerint ne veszekedjek Mukival, miért adok esélyt, hogy megkaparintsa az ilyen dolgokat? Persze, igaza is van, meg nem is. 24 óra állandóan a gyerekkel és rájönnének sztem a pasik, hogy vannak lyukak a rendszeren. Arián pedig pár másodperc alatt lecsap egy ilyenre. És nagyon jól tudja, hogy mit lehet, mit nem, persze azért bepróbálkozik. De most is szólt, egyből tudtam, hogy valami rosszat csinált. Szuper, most meg hallom, hogy zörög, átmegyek, kihúzta az egész dvd-lejátszót-felvevőt a helyéről. Na, erre mit lépjen az ember, mint elmondja, hogy balhé lesz, ha megint eszébe jut???
A lényeg a lényeg, nem lehet gépelni a gépen, mert tök mást ír, mint amit gépelek. A fő kincseket, a fényképeket, videókat gyorsan átmentettem külső lemezre, mert ha azok elvesznek, nagyon szomorú lennék. Keresek egy szervízt és reménykedem, hogy rendbe tudják tenni. Addig pedig elorozom Apa gépét, amikor tudom.