Analizátor.

Kicsit indiszkrét, de vicces. Arián szinte minden nagydolog után analizálja a prodoktumát, forma, ill. egyéb jellemzők alapján.

Pl.: Anya, nézdd, tölcséralakút k....tam, sok kis golyót k....tam, Anya, hoooooosszú kígyósat k. ...tam, Anya, olyan nagyot k....tam, mint egy elefánt, oroszlán, leopárd, stb., mert én nagyon erőskisfiú vagyok, vagy, mert nekem nagyon erős kukkám és fenekem van. :))))))))))))))))))))))

Nemcsapszbeanya,

Ja, mikor mondtam neki, hogy bent kell ezentúl aludni az oviban, mert nekem sok dolgot kell intéznem azidő alatt, közölte, hogy "Anya, Te legyél velem sokáig az oviban, intézze Ajay a dolgokat!". Nemhülyegyereeeek!

Persze, Ajay irodában van, kész passz.

Nemottalvós.

Naszóval. Ariánom visszafele nyomja a beszokós dolgot, bár mint írtam, benne volt a pakliban.

Megzavarta a másfél hét kihagyás. Csütörtöki napon ment újra. Akarták altatni, de nyüzsgött, így kihozták, hazajöttünk. Pénteken ottaludt, kicsit korábban kelt, mit a többiek, várt rám az öltözős padon. Hétfőn még korábban kelt, ekkor már kicsit pityergett is utánam, de jöttem, várt szépen. Aztán kedden már felhívtak, hogy jöjjek érte, mert nagyon sír. Az volt a baj, hogy keddi és szerdai napon az óvónéniknek fogadóóra volt, így 2 óvónő du. 1-től ment fogadóórára és egy meg egy dadus volt a gyerekekkel. Így nem tudtak Mukival sokáig kecmecelni, mondták, inkább vigyem haza. Ez volt kedd, szerda. Mivel a beszoktatós óvónéni, aki egyébként a szeretgetős, ölelgetős óvónéni is, pénteken szabin volt, így javasolta, hogy ne erőltessük ezt a két napot, vigyem haza. Holnaptól, hétfőtől aztán nincs párdon, ottalvás. Ha kell, Móni kint ül vele, ha nem hajlandó elaludni, de marad. Amúgy csütörtökön, pénteken már nappal is hiányolt engem, pityergett. Itthon este megkérdezte, hogy miért hagyom én őt ott az oviban? Hát, nagyon ramatyul éreztem magam, meg kell mondjam. Mérges volt rám, durván játszott, beszélt velem. Ráadásul pénteken viccesen mondta is az óvónéni, hogy nahát, Arián megint a kedvenc tréningedben vagy? Ugyanis, a héten egy tréningben volt bent. Alatta persze mindig más, tiszta ruha, kint az udvaron másban vannak, és minden nap néztem, hogy egy deka folt sincs rajta, le sem eszi, össze sem koszolja, és még fél napot is van bent, jó lesz ez. De az egyik kisfiú észrevette, megkérdezte, hogy hú, megint a motoros tréning? Hallllál ciki. Amúgy az én gyerekeim mindig tök tiszta cuccban járnak, szépen öltöznek, itthon persze játszós ruha, de úgy elszégyelltem magam. Mit is gondoltam, én diló? Hazajöttem, kibőgtem magam, hogy otthagytam a gyerekem és még ugyanabban a ruhában is van és nehogy piszkálják (egyébként a gyerek ovis polcán ott van 3 szett benti váltóruha is), de aztán helyreraktam a dolgot. Már bepakoltam a minden napra más pulcsit, meg 3 gatyát a hétre :). Ezt is túlpörögtem.

Namármost sírás. Biztos, hogy hiányzom neki. És pont rosszul is jöttek ki a dolgok a fogadóórák és a szabadság miatt. Itt van apóspajti is, az is izgatja, hogy mi van itthon, megy a nyüzsi. És azt sem tudom mondani, hogy megyek dolgozni. De már adagolom, hogy dolgokat kell intéznem :). De tutira rafkós is. Bejövök, egyből közli, hogy ő sírt utánam. Érezzem magam kellőképpen rosszul. A francos kölök.

Apropó.

Ma vagyunk először egyedül itthon Bindóval. Kiélvezem, mert pár hónapig megint nem lesz ilyen hétfőtől :). De meg tudnám szokni. Na, majd márciustól.

Egyébként félreértés ne essék, szeretem én apóspajtit. Csak most más lesz kicsit az élet egy ideig.

4 hós oltás.

Bindi bébinek szerdán (hétfőn volt 5 hós) volt a 4 hós oltás. Két combba egy-egy, meg Rota a szájába. Első oltásnál konkrétan örömködött és mosolygott rám, aztán a másodiknál elkeseredett nagyon. Kint sem akart lenyugodni, meg kellett szopiztatnom. Mondjuk, gondoltam ez lesz, mert mostanában, amióta kinyílt a világ és mindent meg kell hallani, figyelni, nézni, szopizik 5 percet, aztán, mikor már kicsit tele a pocija, másssal kezd foglalkozni. Ezért volt éhes oltás után is, meg amúgy is vígasztalás is kellett neki. Persze, dokibá nem örült, mikor kijött, hogy akkor most beadagolná a Rotát, én meg épp szoptattam. És igen, miután beadta, Bindi bukott is egy jót. Azért remélem, maradt benne cucc, ebből a bazi drága szerből.

Oh, Ariánnak tök jó könyveket rendeltem az alexandránál múlt héten, 40% off volt, úgyis jön a szülinap, Mikulás, karácsony.

Ottalvós.

Tündérmókuskoma most alszik ott először az oviban. Tegnap ment újra először, másfél hét gyógyulás után. Hétfőn már úgy volt,hogy megy, de reggel elkezdett orrfolyni meg köhögni, nem mertem megint bedobni a vírusok közé. Megpróbálták tegnap is altatni, kint ültünk apjával, Bindi itthon Mamival. De kihozták, mert beszélgetett, nyüzsizett. Ma már nem volt túl lelkes, hogy alvás, de szuperkedves óvónénink ölébe vette, simogatta, akart engem is Muki, de megnyugtatta, hogy ha elaludt, felhív engem, így elaludt. Fél 3-ra megyek érte, ha még alszik, megvárom, aztán uzsi, ha fent van, jövünk haza. Édes kicsi fiam.
Tegnap azért észrevettem, hogy zaklatott. Szeret járni az oviba, de sztem csak furcsa neki, hogy nincs velem sok órát. Alig bírtam itthon elaltatni, durva volt, feszült. Tudtam, hogy itt csak a türelem és szeretet hat, ölbe vettem, szeretgettem, végül melléfeküdtem és úgy aludt el. De mondják, hogy össze-összevész egy-egy gyerekkel, vagy ha mérges, mert pl. nem játszhat vmvel, akkor dobál, odacsap. De sosem volt egy csendes, megülős gyerek. Látom, hogy akármennyire szeret járni és nem mutatja, azért megviseli, hogy távol vagyunk egymástól. Meg inkább az új szitu, új szabályok, új emberek. És csak magamban keresem ilyenkor a hibát. Nem szabadna sosem felemelni a hangom, vagy veszekedni vele. De van ilyen? Bár egy jó ideje nem volt ilyen, mert nagyon fegyelmezem magam is és békésen kezelem a helyzeteket. Muszáj, mert megsínyli kismókus. Jaj, annyit tudok aggódni érte. Paramami.

Hétfőn jön apósom, délelőtt megy majd Arián oviba, mert nem akarom megint megzavarni (meg remélem, nem is lesz beteg), aztán mire Ajay hazaér apóssal, mi is itt leszünk.

Breaking news II.

Bindi bébi ma hasrafordult. Vártam már nagyon :).
Arián kb. egy héttel előbb teljesítette ezt a dolgot. Tudom, nem szabad hasonlítgatni. Csak viszonyítok :). De olyan drága kicsi mosolygós és hangoskodós tündér, imádom. Már babababa és mamamam, bebebebe is elhangzik tőle néha.

Papírevő.

Bindi kezébe kapott ma egy kis programfüzetet. Gyűrögette, rágogatta. Egyszer csak nézem, hogy már eléggé szétkapta, veszem el tőle, mert nagyon összenyálazta. Simítgatom ki, egy kb. 2x3 cm-es darab hiányzik. Ez vajon mennyire gáz egy 5 hónaposnál? Valszeg lenyelte. Én annyira ciki vagyok :(((. De ezért nem merem zaklatni dokibát, így is rinyálok sokszor.

Tiszta szupi.

Arián mostmár szoba- és ágytiszta. Nem pisil be éjjel sem, nincs pelus.
Jippijé, jippijó!
Rinyáltam, hogy mi lesz, ha nem adok rá éjjel, lehet, hogy már korábban kellett volna. Aztán, mikor barátainknál voltunk, elaludt a kocsiban és nem engedte, mikor felhoztam aludni, hogy ráadjak pelust. És azóta nincs :). Kb. két hete.

Kavar.

Azt mondta a dokinénim, hogy olyan ronda a torkom, meg hall vmt a tüdőmnél is, hogy muszáj antibiotikumot adnia, de a legenyhébbet adja, semicillint, tudja, hogy szoptatok, de kell. Oké.
Szerda óta szedem, ma nem szedtem rendesen.
Észrevettem Bindike kis hátán egy kb. 2x3 cm-es területen kis hólyagos pöttyöket. Írom gyerekdokibának, hogy ez lehet a gyogyitól. Hát, semicillint nem szabad szoptatás alatt szednem. Szuper. Olvasom is, hogy allergiás reakciót okozhat a kicsinél, mert kiválasztódik a tejbe, abba kell hagyni a szoptatást arra az időre. Hát, én a gyogyit hagytam abba. De miért mondanak ellent egymásnak, hogy döntsem el, mi a jó?????
Szuper.
Most szedek Homeovoxot a gégémre, és a köptetőt elvileg szabad. Remélem, jobban leszek. Nem is annyira magam miatt, de ha lerobbanok, mi lesz?
Apódom is jön nemsokára, itt lesz majd' 3 hónapig. Ne is mondjatok semmit erre!

Betegség update.

Naszóval. Harmadik napja alig van hangom, erőlködöm itt egész nap, hogy kommunikálni tudjak a nyekergő hangomon a családdal. Ariánka éppen tüsszög néha, de amúgy jobban van, a gyógyszert minden alkalommal vissza akarja utasítani, aztán nagy nehezen meggyőzöm, hogy kell:
- Ariánka, be kell venni a gyógyszert, mert beteg maradsz.
- De én beteg akarok maradni.
- Dehogy akarsz, szívem, hát akkor nem tudsz oviba menni.
- Jó, de én nem akarok oviba menni.
Na, ilyen és hasonló beszélgetéseink folynak.
Naponta többször fűzi a fejem, hogy hadd egyen egy csokit, gumicukrot, egy tuuuudit (túró rudit), egyéb édességet. Ilyenkor felveszem a keményanya álarcom és alkudozom. Esetleg egy joghurt? Inkább gyümölcsszelet? Gyümölcs? Vagy a hagyományos: ha ettél rendes ennivalót, kaphatsz valami finomat. De már attól ideges vagyok, ha elkezdi a macerát.
Mostanában az orrturka és körömrágás még egy dolog, amiről próbálom leszoktatni, pl. ha az ágyban rágja a körmét, megfogom a kis kezét és úgy alszik el :).

Fáj a torkunk.

Mukinak fájdogál a torka, enni nem nagyon akar, de legalább iszik. Nekem meg kb. nulla hangom van mára. Lehet, hogy a család ennek örül? :)

Csikis lány. / Very tickly

Olyan jókat szoktuk csikizni, tök kis cukker.

A korai értelem :).

Cifrázza.

Anya, ne zavarj, légyszíves, mikor épp aludni térek!

By Arian :))).

Ezt írom most. Betegen.

Szóval, mire elpostoltam volna, amit vasárnap éjjel írtam, hogy király a beszokás, Arián lebetegedett. Bevittem hétfőn reggel, mentem érte ebéd után, pont hívott az óvónő, hogy lázas Muki. Dokibá pont rendelt, gyorsan beszaladtunk. Talán pirosabb torok, de nem látott amúgy semmit. Ezután estére 39.5 volt a láza, kicsit lement, megint vissza. Aztán megint le, megint vissza. Arián nagyon ritkán volt eddig lázas, nem szerettem a dolgot. Ma megint hívtam dokibát, nézze meg, és most már totál piros volt a torka. Úgyhogy antibiotikum. Ovi jövő héttől.

Ja, én sem vagyok jól, torok, orrfolyás, szexi rekedt hangom van.

Ezt írtam vasárnap éjjel. "Szinte beszokva."

Muki nagyon jól nyomja az oviba beszokást. Második nap (csüt.) már azon volt teljesen oda, hogy ő aztán miért nem aludhat ott? Péntek reggel is közölte, hogy akkor ő ma már ugye ott alszik?Óvónénivel egy véleményen voltunk, hogy akármennyire sima ügynek tűnik is Ariánnál az ovi, még korai lenne, majd esetleg kedden, ha akkor is szeretne. Úgyhogy ágynemű kimosva, kivasalva, holnap beviszem (persze, Verdás. Gyerek szereti. Meg én is :)).) Azt látom rajta, hogy rosszul esik neki, mintha kirekesztve érezné magát, hogy a többiek csinálhatnak vmt, amit ő nem. (lsd. alvás)

Kíváncsi vagyok, továbbra is megy-e minden simán. Pénteken már szinte egész délelőtt nélkülem volt, ebédre felénél mentem vissza, sziaanyanézdpipiteszemésgyurmáztamis, de nem hiányolt, nem aggódott, simán elvolt a többiekkel. Aztán fogmosás, öltözés, Ariánmegsértődés, hogy miért kell hazamenni. "Nem, Anya, nem veszem le a nadrágom, amíg nem mondod, hogy itt aludhatok." Szóval, itt tartunk :).

Kis csetepaté mindennap van, csütörtökön az udvaron egyik kisfiú (korábban említett balhés kiscsákó) nekiment a motorjával, Muki leborult, aztán kis lökdösődés. Óvónéni elvette a motort és áttette az ovirészre. Nem tudom, ez-e a jó megoldás. De szerencsére a gyerekek megnyugodtak.

Pénteken hol végigszerette a csoportot, puszi, szeretlekSimike ölelések, aztán meg odacsapott az egyik kisfiúnak csak úgy. Mondom, ugye azért nem megy ez csodaszámba?? Nem. Na, én is így gondoltam.

Egész jól eszik. Csak lassan. De bepakolta pénteken az egész levest, a másodikból a csirkehusikat, aztán a kiwit. És egy deka kaja sem volt a ruháján. Jippi. Már csak a sebességre kell ráfeküdni.

Szóval, most örülök, mert szuperül veszi Tuki az ovit. Persze, újdonság ereje, meg minden. De hátha így marad.

Ja, és balhés kisfiú is tud ám széplelkű lenni. Odasomfordált hozzán péntek reggel, körülöttem játszott, beszélgettem neki, játszottam vele, ha durvult volna a játékban, szépen magyaráztam neki. És nyugodt volt. Mikor du. visszajöttem, odaszaladt elém: "Szia, itt vagyok!" Kis cuki :).

Festegetés:

Könyvnézegetés:

1. nap

Első napi mérleg. Majdnem délig ott voltunk, ugyanis gyerekem túl jól érezte magát. Ment a sírás, hogy nem ebédelhet ott, haza kell jönni. Persze, most még sok új játék van, újdonság, kíváncsi vagyok, mi lesz kb. 2 hét múlva. De haverkodott, verekedett (a 3-ból 2 bunyó ugyanazzal a kisfiúval, aki elég vadóc és többször kötekszik, bár ma állítólag szelídebb volt, de Arián volt a ludas, el akarta venni a játékukat), evett, ivott, szóval minden rendben volt alapvetően. Holnapra már rendeltem ebédet neki, utána jövünk haza, közben ha úgy alakul, egy órára eljövök. Már magyaráztam neki.

Lehet, hogy turbó beszoktatás lesz, de nem lepődöm meg azon sem, ha később rájön, hogy hoppá, ide mindig járni kell és panaszkodni kezd. Az sem baj :).

Beült a sorba:

Tízórai:

Első ovis napunk.

Ma megyünk először beszoktatásra az oviba. Még nem sokat leszünk ott, de én akkor is teljesen be vagyok sózva. Az én kisfiam oviba megy! Pakk bepakolva, Muki neve mindenre ráfilcezve, készültem ám :). Muki tök nyugis. Persze :). Wáááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!

Ariánka, köszönöm, hogy itthon lehettem Veled ebben a majdnem 3 évben, imádtam minden percét, még ha bosszankodtam is olykor esetleg, életem legszebb része volt eddig. Nagyon örülök, hogy úgy döntöttem, hogy amíg lehet, itthon leszek Veled, és boldog vagyok, hogy megvalósulhatott. Hiányozni fognak a közös reggeleink, Ringató óráink, sétáink, játékok, de Te most egy nagyon szuper helyen szerzel új barátokat, élményeket, eljött az ideje. Kezdődjön a "társasági élet", Mukikám, nagyon szeretlek!

Félig felöltözve, félig bambán:

pen