Képegyveleg.

Veszélyesen térdelős.

Anya-apa usziban.

Piskóta után át kell öltözni :).

Anya megengedte, hogy gépezzek.

Kisbabás baba.

Még mindig nagyszülők.

Na, végre egy kis idő, meg energia arra, hogy írjak. Szülők még itt vannak, elég sűrű napjaink vannak, általában menetelünk nappal, este Ariánozok, aztán nagy nehezen elaltatom. Változó, hogy mikor alszik, van, hogy 9-kor beájul, de általában este 11-kor még dorbézol, be van zsongva teljesen, amióta ilyen sokan vagyunk a házban. Szóba került már az is, hogy, mint ahogy az Indiában szokás, ideköltözzenek hozzánk a szülők, de bevallom, undok dolog vagy nem, teljes határozottsággal elutasítottam. Nem való ez nekünk. Úgy néz ki, hogy nem kerül megint szóba, legalábbis remélem. Nem akarom őket megbántani, de teljesen más eleve a két generáció élete, illetve a mi életünk és az indiai élet. Jobb a békesség. Van egy-két fura zördülés, de alapvetően megvagyunk, bár inkább nyelek, ne legyen családi feszkó. Voltunk vasárnap Aquaworldben, Arián kapott kis fürdőnadrágot és ő is uszikázott, először görbült a szája, de utána nagyon élvezte a vizet, fél óra víz után aludt 2 órát, lehet, hogy itthon is úsztatnom kéne. :). Voltunk a Balatonon is, bár Ariánka és én nem fürödtünk, mert délután értünk oda, de Ariánt eleve nem akartam a Balcsiba bevinni, nem olyan tiszta. Az uszodában is izgultam, nehogy valami fertőzés legyen a vége, de úgy tűnt, hogy elég jól tisztítják a vizet, jó erős klór szaga is volt. Ma Parlament és Sissi kastély lett volna a program, de lerövidült Parlamentre és étteremre, mindenki éhes volt, utána meg már késő lett volna lemenni, úgyhogy holnapra átütemeztük a kastélyt.

Arián sokat fejlődött. A hét elején még 2-t előre, 2-t hátra kúszott, de ma már ügyesen elmászik bárhova, ami nagy veszélyforrás is, mert kártékonykodik, becélozza egyből a terítőt, a törékeny dolgokat, és még többször balesetezünk, beveri a fejét ide-oda, este már fáradtabb, ma pl. arcra esett, de ha nem kezdünk szomorkodni, akkor ő sem sír, legfeljebb pár másodpercet. :). Az ágyban a rácsot már le kellett tenni, mert feltérdel és húzná fel magát, már kilóg válltól, így ha csak egyet rúgna, kiesne az ágyból. Ami még új, hogy állandóan kattog a nyelvével, tőlem tanulhatta, szoktam neki csinálni, hogy figyeljen rám, nagyon édi. Mindig szeretget minket, ami nála azt jelenti, hogy a hajunknál fogva magához húzza a fejünket és bekapja az arcunkat, vagy az orrunkat, fülünket, amit ér, nagyon édi :).

Pár fotó a napokból.

Arián élvezi a nyüzsit, ami körülötte van. Azt hiszem, alig győzöm majd leszokatni a kényeztetésről, ha egyedül maradunk...

Nagyszülők Indiából

Tegnap megérkeztek Ajay szülei Indiából. Bécsbe kellett értük mennünk, mert hülyén sikerült a repülőfoglalás, de szerencsére rendben ment minden. Arián nagyon jól fogadta őket, kedvesen játszik velük, mosolyog, jól elvan. Anyósom néha aggódik, hogy miért nem etetem meg óránként-2 óránként, de Arián már jelzi, ha éhes. Ráadásul kb. 4 óránként kér enni, de mostanában még ritkábban, mert inkább szomjas, iszik. Tiszta szunyogcsípés, ro...t szúnyogok bejöttek, megcsípték. Pont akkorra lett tiszta Pumukli, mikor anyósék először jöttek :(, bár még így is szép :). Vettünk légkondit kedd este, szerda reggel be is szerelték, 11-re megvolt. Arián szobájába is átjut egy kis hideg, így sztem kényelmesebb neki, bár vigyázok, nehogy megfázzon. De így legalább be tudjuk csukni estére az ablakot. Estére rendeltünk indiai kaját, még ma is jutott ebédre, de vacsira vmt ki kell találni. Majd anyósommal egyeztetek. Majd jelentkezünk.

Akaratosság

Mindig akartam írni, csak elfelejtettem. Arián nagyon akaratos. Oké, ez lehet jó dolog is, mert kiharcolja, amit akar, de néha hihetetlen hisztibe kezd, ha pl. valamit kiveszek a kezéből, mert vmt csinálni kell, ha nem kapja meg, amit szeretne azonnal-de-rögtön, vagy pl. az éjszakai fentléteknél. Félek, hogy hisztis gyerek lesz, és próbálok neki magyarázni, meg kicsit leteremteni, hogy ne hanglézzon már úgy, és csak remélem, hogy sikerülni fog. Hogy tud az ember szigorú lenni igazán egy ekkora gyerekkel? Ha hagyom, hogy nyomja a hisztit, nagyon nekiáll, bár már olyan is volt, hogy figyeltem, hogy ha nem olyan fontos neki vm és csak megszokásból kezdené, akkor abbahagyja egy idő után. Na, jó, most azt hihetné az ember, hogy milyen szörnyű gyerek, de ez nem igaz. A nap 90%-ában egy mosolygós, kedves, magyarázós, kacagós kisfiú, és mindenhol elájulnak tőle, hogy mennyire aranyos mindenkivel. És manapság bújós is lett. Pl., ha felveszem, látványosan örül nekem, de van, hogy csak úgy, odahúzza magához a fejem, odahajtja az övét, vagy "bekapja" az arcom, mintha nagy puszit adna, ja, az orrom is szokta, na az elég fura. De olyan jó érzés összebújni vele. Remélem, hogy ez nem csak a foga miatti, mindentrágós korszak miatt van :). Mert imádom, és remélem, hogy kis bújós fiú lesz belőle.

Hétvége képekben

Kenyérevős, anyával fotózkodós, reggel a teraszon levegőzős-beöltözős.

Sűrű hétvége

Tegnap nagynénémék telkére mentünk, Anya, Arián és én. Ajay otthon maradt kicsit dolgozni, később eljöttem érte, mivel kocsival csak kb. 10 perc az út, Apa meg dolgozott, ő később csatlakozott hozzánk. Arián nagyon élvezte a napot, sokan foglalkoztak vele, hurcibálták, játszottak vele, vittük a kis hintáját is, plusz vettünk egy utazó ágyat útközben, abban is tudott játszani. Ki is tettük a fa alá aludni benne, le lehetett teljesen fedni szúnyoghálóval, így nem csípte meg semmi Ariánt. Ettünk-ittunk, jó kis nap volt, 9 körül értünk haza, Arián elaludt a kocsiban, de felébredt, ahogy betettem az ágyába, így megfürdettem, megtápszereztettem, de csak a fele adagot itta meg.
Ma Anya és Erika átjöttek segíteni lepakolni az új konyhabútorba, mert a nagybátyám pénteken bekötötte a vizet, meg a mosogatógépet, és már használatba tudtuk venni. Ajay és én elmentünk bútorboltba, ágyat venni. Már nagyon unom a bútorvásárlást, de most végre találtunk egy ágyat, bőrbevonatú, szép, matrac, ágyrács benne volt, ágyneműtartós is. Először jött a szokásos, 3 hét múlva esetleg duma, aztán addig sopánkodtunk, amíg odaadták a kiállított darabot, 14%-kal olcsóbban, mint a kiírt ár. Csütörtökön szállítják, meg a komódot is, amit rendeltünk még, ott is a kiállításit adták oda. Vettem pár szép művirág csokrot is, az előszobába és a konyhába tettem őket, szépen mutatnak, feldobják a házat. Arián itthon maradt, míg elvoltunk, kicsit nyűgösebb volt, kellett cipelgetni, azt mondta Anya. Éjjel egyébként kriminális volt, fent volt. 1.30-kor, 3-kor, 3.45-kor, 6-kor, 8-kor, nem túl sokat aludtunk apjával. Próbáltam nem felvenni, mikor 3.45-kor is sírt, kapott kis teát, de már majdnem az egész nagy üveggel megitta, nem tudom elhinni, hogy ennyire szomjas lenne, sztem csak tutujgatásra vágyik, de mi meg nem bírjuk. Sírt 8 percig, hisztizett, mikor már nagyon kész volt, kivettem, hogy azért ne érezze, hogy teljesen magára marad, de teát akkor sem kapott, hüppögve elaludt. Nem akarok én kegyetlen lenni, mert imádom őt, de vhogy le kellene szoktatnom az állandó éjszakai fentlétekről, mert az egy dolog, hogy én milyen fáradt vagyok ettől, de az apja megy dolgozni, nem lehet vele ezt tenni. Most is fel-fel sír, remélem azért, hogy nem lesz megint ilyen nehéz éjszakánk. Kapott egy bébikompot is tegnap, kezd rájönni, hogy előre is lehet vele menni, nem csak hátra, és élvezi is :)))). Csütörtökön krumplilevest kapott, pénteken este étteremben ettünk 3-an, akkor is ágy után voltunk, Ajay, Anya, Arián és én, és megéheztünk, itthon nem volt olyan sok kajcsi, így éttermeztünk. Arián persze megint azt akarta, amit mi eszünk, kapott kis levest, ízlett neki. Már nagyon tudja jelezni, ha szeretne vmt, de az a legfőbb, hogy kinézi a szánkból, amit eszünk vagy iszunk. Du. 5 után értünk haza, majdnem 6-ra, még a fenti szobát kipakoltuk, alakulgatunk. Nagyon rendesek voltak a lányok, hogy segítettek ma.

Ismerkedés

Ma átjött végre Emese barátnőm a kisfiával, Domival, aki 4 hónapos. Úgy volt, hogy már tegnap jönnek, de aztán elcsúszott a nap egy kicsit és inkább ma jöttek át. Délelőtt elmentem Ariánkával az egyik közeli boltba, babakocsival, kicsit féltem közben, mert bár felöltöztettem Ariánt, de elkezdett halványan csepegni az eső és féltem, hogy ha beindul, mi a túrót csinálunk egy szál babakocsival? Már azon gondolkodtam, hogy egy útbaeső fodrászatba, vagy szépségszalonba bekéredzkedünk. Szerencsére aztán nem kezdett el esni, megúsztuk. Azért ilyenkor hiányzik a kocsi. Azért is, mert Emesének ajándékot akartam venni, mert hétvégén nem jutott idő és Ajay tegnap is későn jött, hogy megkérjem, vegyen, bezárt a könyvesbolt, de ma mondta, hogy előbb jön, így megkértem, hogy a Twilight első részét hozza. Így azt és csokit kapott Emese. A kedvenc csokink, amit kb. hagyomány szinten szoktunk egymásnak adni, nem volt ebben a béna boltban, ahol ma voltunk:(. Hamarosan nyílik tőlünk kb. 200-300 méterre Tesco Expressz, úgy örülök, majd oda tudok járni napi dolgokért. Még sztem eltelik egy pár hónap, míg Ariánka és Domi együtt tudnak játszani, mert Arián már a mozgékony, nem éppen finoman ismerkedős szakaszban van, Domi pedig még a nyugisabb, nézelődösben, féltem, hogy Arián kíváncsiságból nehogy durván érjen hozzá, vagy ilyesmi, így nem is mertük őket együtt betenni a járókába. De Domi édes volt, szemlélte a zenélőt a járókában, meg az ágyban is, tetszett neki. Tegnap Ariánka olyan cukin elaludt az etetőszékben. Betettem magam mellé, míg főztem, elkezdtem teáztatni, de közben ki kellett szednem a rántott májat az olajból és addig a kezébe raktam a cumisüveget. Megfogta, de megemelni még nem tudja, ahhoz viszont jó volt, hogy elcumizgasson és elaludjon. Felteszem videón, gyorsan felvettem. Ma meg megcsillogtatta zenei és ének tudását, mikor apja levette a szintetizátort a szekrény tetejéről, amit Papától kapott és elkezdett rajta játszani. Néha várt, hogy én játsszak, aztán ő is, közben meg mintha énekelt volna az ő édi kis hangján. Ezt is felvettük videóra.
Aztán baleseteztünk is egy kicsit. Apja fogta, aztán egyszer csak bumm, Arián ugrott egyet, egyenesen arccal rá a szintire, szegény, volt nagy üvöltés, de csak kb. 1 percig, elkezdtem vele sétálni, meg megcsináltuk a fürdővizét, az tetszett neki, utána néztem, mintha kicsit duzzadtabb lenne jobb oldalt a szája, de sztem csak képzelődöm. Édes muci, mennyi minden fog még vele történni, ha már ilyen picin ilyen veszélyes manővereket nyom???? :(. Pedig óvatosak vagyunk, de egyszerűen 1 másodperc és puff.

Ariánka ma 7 hónapos. Félelmetesen szalad az idő. Néha úgy tűnik, hogy elszaladt, utána meg belegondolok, hogy milyen sok minden is történt velünk ezalatt az idő alatt. Ariánka már tologatja fel magát teljesen és próbálja a kis fenekét kitolni, miközben engem néz a járókából és bazsalyog, megzabálom. Sztem nemsokára kúszni fog. Meg kapaszkodik az ágy és a járóka rácsaiba, húzná magát. Ma amúgy nyűgös volt, nem tudom, mi lehet a baj, lehet, hogy csak az idő.

Első átaludt éjszaka

Ariánka átaludta a szombat éjszakát. Nagy bánatomra ezt akkor tette, mikor Anya vigyázott rá. Mi Vacika lagzijában voltunk. Jól sikerült, Vacika igazi kis királykisasszony volt, és fura, hogy már férjes asszony. Az esküvőn fél 4-ig voltunk, 4-re értünk haza, Krisz barátnőmet és a párját, akik egyébként Ariánka keresztszülei, hazavittük. Anya egyből fent volt, szegény, sztem alig aludt, fülelt, hogy nehogy ne hallja Ariánkát, ha sírna. És itt vissza az éjszakát átalváshoz. Hogy lehet, hogy nekem 7 hónap alatt nem aludta át, Anyának meg egyből? Most erősen keresem, hogy mit csinálok rosszul, ha valaki tudja, mondja meg. Anya elmesélte, hogy volt kis játék, fürdés, vacsi, aztán alvás. Én ugyanezt csinálom vele, mégis, nekem, ha este 9-kor leteszem, éjfélig 2-szer, 3-szor felébred és sírdogál, általában meg kell teáztatnom, itatnom. Érez bennem valamit? Feszültséget esetleg? Vagy tudja, hallja, hogy Anya, Apa itt vannak és lehet kérni éjjel tutujgatást? Egyszerűen felfoghatatlan ez nekem. Foga még mindig nem bújt elő, pedig sztem már nagyon aktuális lenne, nyáladzás, állandó rágás, sírdogálás, arcdörzsölés rendszeresek, sztem fájdogál neki, van, hogy bekenem Dentinox-szal, akkor megnyugszik kicsit.
Imádtam őt reggel. Anya maradt délig, én majdnem délben keltem, Ajay már fent volt korábban. Ariánka annyira örült nekem, nézett rám, mosolygott, hangosan örvendezett, nagyon jól esett. Aztán hazavittük Anyát, mi meg bementünk tecsóba üdítőért, ezért-azért.
Du. 4-re ígérte 2 barátom, hogy jönnek, egyikőjük Kanadában él, évente kb. 2-szer látogat haza, meg szokta Ariánkát látogatni. Mondták, hogy nem sokat lesznek, aztán fél 5-re értek ide és fél 11-ig voltak itt, Ajay meg felajánlotta nekik, hogy hazaviszi őket, amit ők nem utasítottak vissza.
Aztán persze eldöntöttem, hogy a következő pár hétvégére nem vállalok be látogatókat és nem megyek sehova, kivéve, ha nagy sértés lenne esetleg vmlyen ünnepre menni. Konyhabútor kész, gyönyörűséges, le fogom fotózni, felteszem.
Az esküvőn úgy hiányzott Ariánka, voltak ott babák, de láttam, hogy a szüleiknek nem volt semmi bulizás, mert a babákra figyeltek. Jól döntöttünk sztem a megoldásunkkal, amellett, hogy imádjuk a kisfiunkat.